Kutatások a kárpáti borzderes megmentéséért

Egyetem

– A kárpáti borzderes mintegy 120 évvel ezelőtt hazánk egyik jellemző, hagyományos szarvasmarhafajtája volt, amelyet több helyi fajtára alapozva nemesítettek ki.

Kistermetű, barátságos, tanulékony, tej- és hústermelésre, valamint igavonásra egyaránt hasznos, amely nevét kialakulási helyéről és szürkésbarna színéről kapta. Jellemzője az aránylag nagy fej, a hosszú és világos szőrökkel díszített fül, valamint az orr és a száj körüli fehér folt, amelyet rigószájnak nevezünk. Az ellenálló, szilárd szervezetű állatok szaporodóképessége egyenletes és biztonságos, könnyen ellik, valamint jó borjúnevelő – sorolja Béri Béla, a Debreceni Egyetem MÉK Állattenyésztéstani Tanszékének egyetemi docense.

A trianoni békeszerződést követően a Magyarországon maradt szarvasmarha-állománynak mindössze 1,7 százalékát tette ki a borzderes, néhány évtizede viszont teljesen eltűnt hazánkból. Kis létszámban még megtalálható Erdélyben és Kárpátalján, de ott is a kipusztulás fenyegeti. Magyarországon 2008-ban jelent meg újból a borzderes, amikor a Polyán Egyesület Máramarosból és Fogarasból vásárolt tenyészállatokkal újból megindította a tenyésztését.

 – Elkötelezett állattartók fáradtságot nem kímélve kutatták és kutatják a határon túl megmaradtakat. Ennek köszönhetően jó néhány állat lelt otthonra a zempléni Hegyköztől a Dunántúlig és az állomány immár közel 150 egyedet számlál – hangsúlyozta Béri Béla.

A fajtát napjainkban leginkább tejtermelésre használják. A Debreceni Egyetem kutatói vizsgálataik során megállapították, hogy kárpáti borzderes koncentrált, 5 százalékot megközelítő zsírtartalmú tejében a mai fajtáknál kedvezőbben alakul a többszörös telítetlen zsírsav tartalom (konjugált linolsav-tartalom), amelynek fontos szerepe van a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések megelőzésében.

– A gyógy- és fűszernövények legelésének köszönhetően íz- és illatanyagokkal is gazdagodik a tej. A kárpáti borzderes ízletes tejét önmagában is érdemes fogyasztani, de igen alkalmas sajtkészítésre is: egy kilogramm sajt készítéséhez az átlagosnál kevesebb, alig hét liter tej is elegendő – hívta fel a figyelmet a szakember.

Mivel a kárpáti borzderesnek nincs hivatalos tenyésztőszervezete, a határon túl kutatásokat vele nem végeznek, ezért a Debreceni Egyetem kért és kapott ideiglenes tenyésztési, kutatási engedélyt.

– A program során a hazai állományt felmérjük és molekuláris biológiai vizsgálatokkal igyekszünk a fajta genetikai hátterét is felderíteni. A kutatásokkal igazolható az a feltevésünk, hogy a fajta eltér más borzderes fajtáktól, így genetikai állományának megőrzése indokolt. Ennek alapján kérvényezhetjük a kárpáti borzderes őshonossá nyilvánítását és irányíthatjuk az eredeti élőhelyen történő génmegőrzési programot – tájékoztatott a további tervekről az egyetemi docens.

A kárpáti bronzderes jól használható extenzív körülmények között tej- és hústermelésre. Elsősorban kis- és középüzemi méretben, családi gazdálkodóknak javasolható legeltetéses állattartásra. Ezzel a fajtával és technológiával előállított, akár bio-minőségű tej- és hústermék hagyományos, egészséges és adalékanyagoktól mentes.

 – A kárpáti borzderes az önellátásra törekvő ökológiai gazdaságok fontos fajtája lehet, legelési szokásai alapján kiválóan alkalmas mezsgyék, árokpartok, elvadult gyümölcsösök rendben tartására, köves, cserjés, vagy meredek legelők hasznosítására, gyepfenntartásra, tájrehabilitációra. E kistermetű, barátságos szarvasmarha kifejezetten ajánlott a paraszti létforma bemutatására, oktatási-nevelési céllal működtetett gazdálkodás részeként, terápiás célból vagy akár hobbiállatként is – foglalta össze Béri Béla.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.