A nyár végére gyakorlatilag teljesen kiszáradó fancsikai tavakba lassan kezd visszatérni az élet. Szerencsére az utóbbi hónapokban bőséggel kapott Debrecen környéke az égi áldásból – idén márciusig már több mint 150 milliméter hullott.
Néhány hete látogattunk el a Vekeri-tóhoz, ahol a tavalyi szívszorító látványhoz képest úgy festett a tó, mint “újkorában”. Cikkünk itt olvasható >>
Most pedig a Fancsika I-es tározón volt a sor, ami – ha van benne víz – a legnagyobb, Debrecenhez közel fekvő állóvíznek számít.
Mi volt itt nyáron?
Augusztusra szinte teljesen eltűnt a víz a tározóból, és haltetemeken, kagylóhéjakon gázolva, száraz lábbal járhattuk be a repedezett medret.
Itt például egy gyönyörű csuka (felül) és süllő teteme látható.
Fancsika I. – 2016. március
A látvány igazán biztató, mi több, felemelő. Ismét összefüggő víztükör hullámzik a legnagyobb Fancsikában!
A zsilip nyitva van, így a vízszint ennél magasabbra már nem nagyon emelkedhet. Azért tétova kísérleteket láttunk a lefolyás lassítására – nem túl esztétikus, valljuk be.
hhhhhhhhhhh
Lassan ébred a nádi világ. Vajon idén is aszálytól kell rettegni?
A vízmérce végre nem nullát mutat.
Mivel az erdőspusztai tavak vízhiányát megoldó Civaqua program még a jövő zenéje, idén is csak abban bízhatunk, hogy a nyár valamivel csapadékosabb lesz, mint az elmúlt években. Mert ha a tavalyihoz hasonló aszály köszönt ránk, akkor…
