A roma szakkollégiumok támogatására ebben az évben 1,5 milliárd forint európai uniós forrást biztosít a kormány – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára pénteken Debrecenben.
Langerné Victor Katalin a Wáli István Református Cigány Szakkollégium tehetséggondozó konferenciáján elmondta: az idén két új roma szakkollégium alakult – Debrecenben görög katolikus, Budapesten református -, ezzel az országban kilencre nőtt a roma felsőoktatási szakkollégiumok száma, amelyekben összesen mintegy 235-en tanulnak.
Az Út a diplomához program keretében további 900 roma fiatalt támogatnak az idén 230 millió forinttal – tette hozzá a helyettes államtitkár a Debreceni Református Kollégium dísztermében tartott tanácskozáson.
Utalt arra, hogy a 2010-ben elindult társadalmi felzárkózási stratégiának, ha lassan is, de már látszanak az első eredményei: a szegénységben, társadalmi kirekesztődésben élők aránya 2014-re 31,1 százalék volt, 2,4 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Azoknak a családoknak az aránya, amelyek nem kapcsolódnak valamilyen munkához, 47-ről 26 százalékra csökkent. A közfoglalkoztatási programokban ötezren vesznek részt, nagy számban romák, és 18 ezer hátrányos helyzetű gyerek kap oktatási támogatást – sorolta Langerné Victor Katalin.
A hátrányos helyzetűek foglalkoztatását tekintve korszakalkotónak nevezte, hogy csütörtökön a magyar GDP 40 százalékát előállító ötven hazai nagyvállalat részvételével megalakult a Felzárkózást Segítő Gazdasági Fórum, amely áttörést hozhat az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatásában.
A felzárkózási programok közül a helyettes államtitkár az Útravaló ösztöndíjprogramot, a tanodaprogramot, a Második esély programot, a roma lányok végzettség nélküli iskolaelhagyásának megelőzését szolgáló új programot és “az oktatási támogatások szakmai csúcsát” jelentő roma szakkollégiumi rendszert emelte ki.
A szakember jelezte: míg korábban a romák többnyire csak zenei és szociális munkás felsőfokú képzésre jelentkeztek, addig a szakkollégiumi képzésnek is köszönhetően ma már többen választják az orvosi, a jogász, az informatikus, a gazdasági mérnök és nagy számban a pedagógus szakokat.
“A fiatalok végre elhitték, hogy nem csak egy-két dologra predesztinálja őket az élet” – mondta Langerné Victor Katalin, aki a konferencia címére utalva – Hogyan lehet a hátrányból előnyt kovácsolni? – az élet kovácsainak a pedagógusokat, a kovácsműhelyeknek pedig az iskolákat nevezte.
Derencsényi István, a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője szerint a hátrányok csökkentése érdekében egészséges tudatformálásra van szükség a többségi és a kisebbségi társadalom között, és a kölcsönös bizalomépítő folyamatokban fontos szerepük van az egyházaknak.
“Az egyház köteles felemelni a szavát és mozgósítani minden olyan tényezőt, amely elősegítheti a cigányság teljes körű integrációját (…), ami nem vezethet az identitás feladásához” – fogalmazott a főjegyző.
Kustár Zoltán, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese kifejtette: a tehetségek felfedezéséhez “nyitott szemű tanítókra és lelkészekre” van szükség.
Hozzátette: egyetemük – az országban jelenleg páratlan kezdeményezésként – a következő tanévtől valamennyi szakon kötelező tananyaggá teszi a romológiai képzést.
Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese egy nemzetközi felmérésre utalva elmondta: amíg az Amerikai Egyesült Államokban a fiatalok több mint 60 százaléka tehernek tekinti az iskolába járást, addig Bangladesben a fiatalok több mint 80 százaléka a felemelkedését biztosító egyetlen lehetőségként tekint az iskolára.
A hátrányos helyzetűek tehát látják, hogy megfelelő oktatással lehet csak kitörni jelenlegi helyzetükből, vagyis “így lehet a hátrányból előnyt kovácsolni” – mondta a rektorhelyettes.
