Legutóbbi ilyen jellegű írásomban kicsit részletesebben bemutattam a szilveszteri szokásokat és ételeket Norvégiában, amelyek jelentősen eltérnek a magyar gyakorlattól. Ezúttal a húsvétot igyekszem bemutatni norvég és tágabb skandináv szemszögből.
Locsolkodás és bőséges lakomák
A húsvét szó hallatán a legtöbb embernek Magyarországon a tojásfestés és a húsvéthétfői locsolkodás jut eszébe, valamint a húsvéti nyuszi, amely a tojást hozza a gyerekeknek. A népszokások itt nagyon sokrétűek: keveredik bennük a népi hagyomány és a tavaszi termékenységi szimbolika, így a különböző szentelések (barka, étel) is gyakoriak, főleg vidéken és falvakban.
Apropó falvak: elég csak megemlíteni a Hollókői Húsvéti Fesztivált, ahol még mindig hagyományos módon egy-egy vödör vízzel locsolják meg a legények a népviseletbe öltözött lányokat és asszonyokat – nem kölnivel. Ennek célja a megtisztulás, megújulás és termékenység.
Az ételek terén ilyenkor a bőség jellemző a negyvennapos böjt letelte után. Így kerülhet az asztalra töltött hús, füstölt-főtt kötözött sonka reszelt tormával, fonott kalács és főtt tojás társaságában. Desszertként rétes és piskóta mellett sárgatúró is előfordulhat. Ez utóbbi ételnek nincs sok köze a túróhoz, hiszen tejből és tojásból készül, vaníliás és citromos ízesítéssel. Kelet-Magyarországon a legelterjedtebb, és a nagyböjt végét jelzi, mint egyfajta első édes falat.
Természetben ünnepelnek – krimivel
A norvég szokások, mint már jeleztem, jelentősen eltérnek a hazai gyakorlattól, de annyi egyezés van, hogy manapság már egyre többen mennek kirándulni Magyarországon is, ahelyett hogy otthon várnák a locsolókat és elviselnék a kölni vagy szódavíz „áradatát”. A legtöbb norvég család is így tesz, mivel påskeferie, azaz húsvéti szünet van. Ilyenkor sokan a hegyekbe (påskefjellet) mennek, és faházakban (hytte) töltik az időt síelés és túrázás mellett.
Ez még nem is lenne annyira különleges, de több mint százéves hagyományt követve ilyenkor krimi regények is kerülnek a csomagba – ez a påskekrim. Eredete 1923 húsvétjára nyúlik vissza, amikor az Aftenposten című norvég lap címlapon közölt egy hírt a bergeni vasúti expressz kirablásáról, amely valójában reklám volt. Ezzel Nordahl Grieg és Nils Lie „Bergenstoget plyndret i natt” című könyvét népszerűsítették, amelynek címe magyarul: „A bergeni vonatot kirabolták ma éjjel”. A könyv bestseller lett, és felismerték, hogy húsvétkor az embereknek több idejük van olvasni, ezért a krimik kiadását is erre az időszakra kezdték időzíteni. Ma már televíziós krimisorozatok is mennek, sőt korábban tejesdobozokon is jelentek meg krimis történetek.
Szendvicsek, túracsoki és påskeegg
A túrázók nem bonyolítják túl az étkezést: szendvicseket és kolbászt esznek, amit gyakran termoszos kakaó vagy húsvéti sör (påskebrygg) kísér. Desszertként narancsot és csokoládét visznek magukkal, vagy narancslekváros süteményt. A legismertebb csokoládé a Kvikk Lunsj, amely 1937 óta létezik, és a KitKathez hasonlít. Gyakorlatilag minden kiránduló hátizsákjában megtalálható. A csomagoláson gyakran túlélési vagy kirándulási tippek is szerepelnek, például lavinaveszély esetére.
A tojás is megjelenik, de nem főtt formában, hanem påskeegg alakjában: ez egy üreges csokoládétojás vagy doboz, amelyet édességgel töltenek meg. Ezeket gyakran elrejtik, és a gyerekeknek vagy felnőtteknek meg kell keresniük – ez a påskeegg jakt, azaz húsvéti tojásvadászat. Akik viszont nem mennek a hegyekbe, gyakran báránysültet esznek.
Norvégiában a húsvét színe a sárga, amely a csibékre és a napfényre utal. Ebben az időszakban a boltok nyitvatartása is korlátozott: Nagycsütörtökön (Skjærtorsdag), Nagypénteken (Langfredag) és húsvét vasárnap és hétfőn zárva tartanak. Kivétel a szombati nap a Påskeaften, amikor délután négyig még lehet vásárolni.
Boszorkányok és titokzatos levelek
Norvégia után nézzük dióhéjban a többi skandináv országot.
Svédeknél a gyerekek boszorkánynak (påskkärringar) öltöznek, és rajzokkal házalnak édességért.
Finneknél hasonló a virpominen nevű hagyomány: díszített fűzfaágakkal és jókívánságokkal járnak házról házra, és édességet vagy aprópénzt kapnak cserébe.
Dániában a gækkebrev hagyománya él: névtelen, díszes kivágott papírlapokra írt verseket küldenek. Ha a címzett kitalálja a feladót, csokit kap; ha nem, akkor a feladó kap húsvéti tojást. Izlandon nagy csokitojások (páskaegg) a főszereplők, amelyek belsejében üzenetek találhatók, és ott is erős a krimiolvasási hagyomány.
Fura szokások még
A világ más részein is ünneplik a húsvétot, csak eltérő módokon.
Ausztráliában például a nyúl kártevőnek számít, ezért helyette a bilby, egy erszényes állat vált húsvéti szimbólummá. Lengyelországban a „Śmigus-Dyngus” hagyomány szerint húsvéthétfőn mindenkit meglocsolnak vízzel.
A tojásfestés a Kárpát-medencében elterjedt, de például az Egyesült Államokban a Fehér Ház kertjében a gyerekek fakanállal görgetik a tojásokat a füvön, míg Görögországban a piros tojásokat összekoccintják, és az nyer, akié nem törik el.
Ezek után mindenki eldöntheti, mennyire számít furának a húsvét Norvégiában.
Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok!
– Faragó László –
