A fenntartható építés ma már nem pusztán hangzatos kifejezés, hanem egyre sürgetőbb gazdasági és környezeti feladat. Az építőanyagok ára folyamatosan emelkedik, miközben az ágazat ökológiai lábnyoma továbbra is jelentős. Ebben a helyzetben egy olyan alapanyag kerül ismét reflektorfénybe, amely évszázadok óta velünk van: a szalma. Ami korábban egyszerű mezőgazdasági mellékterméknek számított, ma egyre inkább a jövő építőanyagaként kerül szóba.
Régi anyag, új szerep
A kutatók szerint megfelelő technológiai fejlesztésekkel a mezőgazdaság egyik legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló mellékterméke komoly alternatívát jelenthet a falazóelemek piacán. A szalma ugyanis megújuló alapanyag, amely szinte minden gabonatermelő térségben rendelkezésre áll, és feldolgozása jóval kevesebb energiát igényel, mint a hagyományos építőanyagoké. A kérdés nem az, hogy lehet-e szalmából építkezni – hiszen erre a történelemben számos példa akad –, hanem az, hogy miként lehet ezt korszerű technológiával, ipari léptékben és biztonságosan megvalósítani.
Kutatás a Bauhaus Egyetemen
A németországi Türingiában, a Bauhaus-Universität Weimar Építészeti és Urbanisztikai Karán éppen ezen dolgoznak a kutatók. A céljuk az, hogy a szalmát ne csupán kiegészítő hőszigetelő anyagként alkalmazzák, hanem teherhordó építőelemként is használható szerkezeti elemeket hozzanak létre. A kutatás középpontjában olyan préselt szalma-alapú építőelemek állnak, amelyek alkalmasak lehetnek modern lakóházak és középületek falazatának kialakítására is. A fejlesztők abból indulnak ki, hogy a hagyományos tégla- és betonépítés egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe: a nyersanyagok drágulnak, az energiaigény nő, a környezeti terhelés pedig egyre inkább kérdésessé teszi a jelenlegi gyakorlatot. A szalma ezzel szemben helyben előállítható, megújuló és alacsony energiaigényű alapanyag.
Kiváló hőszigetelés természetes módon
A szalmaépítés egyik legnagyobb előnye a kedvező hőtechnikai tulajdonság. A kutatások szerint a szalma-alapú falazóelemek hőátbocsátási értékei több esetben jobbak lehetnek, mint számos hagyományos szerkezeté. Ez azt jelenti, hogy az ilyen falakkal épült házak energiatakarékosabban működhetnek. Az anyag teljes életciklusát vizsgálva – a termesztéstől az építkezésen át egészen az épület bontásáig – szintén kedvező eredmények születnek. A szalma feldolgozása kevesebb energiát igényel, és környezeti szempontból is kisebb terhelést jelent.
Vannak korlátok
Ugyanakkor a klasszikus szalmabála-építésnek vannak korlátai. A vastag falak például csökkentik a hasznos alapterületet, ami a modern építészetben komoly hátrány lehet. A weimari kutatócsoport ezért olyan megoldáson dolgozik, amely karcsúbb, mégis megfelelő teherbírású szerkezeti elemeket eredményez.
Préselt elemek és gyors építés
A fejlesztések során különböző préselési technológiákat és rétegrendeket tesztelnek. A cél az, hogy növeljék a szerkezet szilárdságát és merevségét, miközben csökkentik az anyagfelhasználást. A szalmaelemekbe olyan kötő- és erősítő anyagokat is integrálnak, amelyek javítják a mechanikai tulajdonságokat. Így az építőelemek nemcsak könnyűek maradnak, hanem kellően ellenállók is. A kutatók az előregyártás lehetőségét is vizsgálják. Az üzemi körülmények között készült szalmaépítő elemek a helyszínen gyorsan és pontosan szerelhetők össze. Ez lerövidítheti az építési időt, csökkentheti a munkaerőigényt, és mérsékelheti a költségeket is.
(Forrás: Haus aus Stroh bauen: Bausteine aus der Landwirtschaft könnten Ziegel ersetzen | agrarheute.com)
– Szöőr Bea –
