A kórházak és rendelőintézetek számának radikális csökkentése, a háziorvosi rendszer átalakítása és a magánegészségügy felé való nyitás is szerepel abban a dokumentumban, amely a HVG birtokába jutott. A lap szerint a több száz oldalas anyagot a Belügyminisztérium megrendelésére a Boston Consulting Group készítette még 2020-ban.
A Hippokratész-projekt néven futó tanulmány 53 intézkedési csomagot tartalmaz, amelyekkel alapjaiban alakították volna át az egészségügyi ellátórendszer szerkezetét. A tervek érintették volna a megelőzést és a szűrést, az alapellátást, a járó- és fekvőbeteg-ellátást, valamint a rehabilitáció, az ápolás és a krónikus ellátások területét is.
A koncepció szerint jelentősen csökkent volna a szakrendelők és kórházak száma. A 2019-ben működő 108 fekvőbeteg-intézményből 2035-re mindössze 70 maradt volna. A járóbeteg-ellátó intézmények száma a 2019-es 557-ről 221-re csökkent volna, ami mintegy 60 százalékos visszaesést jelent.
A lapnak nyilatkozó források szerint éppen ez lehet az oka annak, hogy a dokumentumot nem hozták nyilvánosságra. A magyar lakosság ugyanis hagyományosan ragaszkodik a helyben elérhető rendelőkhöz és kórházakhoz, még akkor is, ha ezekben gyakran már nincs elegendő orvos vagy szakdolgozó.
A HVG ugyanakkor megjegyzi: a BCG tanulmánya nem egyszerű intézménybezárásokat javasolt, hanem egy átfogó reformot az ellátás minőségének javítása érdekében. Ennek részeként a fekvőbeteg-ellátás mellett egy kétszintű járóbeteg-ellátási modellt vázoltak fel. Az első szinten a leggyakoribb eseteket kezelték volna, míg a második szinten “átfogó kezelést nyújtanak a régióban, beleértve a diagnosztikai szolgáltatásokat is.”
Az elképzelés szerint az első szintű ellátásnak 5–30 percen belül, a magasabb szintű járóbeteg-ellátásnak pedig 30–60 percen belül elérhetőnek kellett volna lennie.
Megyénként egy regionális kórház
A tervek alapján megyénként egy regionális kórház működött volna, míg Budapesten “négy centrum kórház és hét helyi kórház” maradt volna 2035-re. Ezek közül több intézmény országos szerepet is betöltött volna bizonyos ellátások területén.
A megszűnő kórházakat nem felszámolták volna, hanem más funkciót kaptak volna: krónikus betegek ellátását vagy szociális gondozást nyújtó intézményekké alakították volna őket. Ezek között lehettek volna idősotthonok, áldozatokat segítő menedékházak, Budapesten pedig akár hajléktalanszállók is.
A háziorvosi rendszerben tapasztalható orvoshiány kezelésére anyagi ösztönzőket javasoltak. A tervezet szerint első lépésben a háziorvosok jövedelmét 130–140 százalékkal emelték volna.
A BCG javaslatai között szerepelt a magánfinanszírozású ellátások erősítése is, ugyanakkor a magánintézmények működésének átláthatóbbá tétele. A tanulmány emellett a hálapénz visszaszorítását is sürgette.
A szükséges pluszberuházások éves szinten 230–270 milliárd forintot igényeltek volna 2020 és 2026 között. A készítők ugyanakkor azzal számoltak, hogy a rendszer racionalizálásából származó megtakarítások később visszaforgathatók lennének az egészségügybe.
Egy, az egészségügyi kormányzattal kapcsolatban álló forrás a lapnak úgy fogalmazott: a dokumentum titkosítása azt jelzi, hogy “a javaslat tele van helyes megállapításokkal, csak a harmadik fél, jelen esetben az összes választó elől ezért inkább elrejtik.”
