Hosszú hallgatást után végre megnyilvánult a magyar miniszterelnök is a venezuelai elnök elrablása és az ország tervezett amerikai megszállása ügyében.
“A Venezuelában végrehajtott katonai akciónak magyar érintettje, vagy sérültje nincs. Folyamatos kapcsolatban vagyunk a térségbeli nagyköveteinkkel, hogy egyetlen magyar ember se jusson bajba Venezuelában. A mai napon szintén egyeztettünk a magyar energiaszektor legfontosabb szereplőivel, hogy a venezuelai krízis árfelhajtó hatásait Magyarországon ki tudjuk védeni. A magyar kormány munkában”
– üzente közösségi oldalán Orbán Viktor.
Szijjártó, Orbán “külügyminiszternek” csúfolt papagája ugyanezt írta ki a Facebook-oldalára, tehát a magyar kormány érdemben nem mert állást foglalni Trump akciójával kapcsolatban.
Az oroszoknak és Kínának nem ízlik
A kínai külügyminisztérium kijelentette, hogy az Egyesült Államok hegemón lépései „súlyosan sértik a nemzetközi jogot, csorbítják Venezuela szuverenitását, és veszélyeztetik Latin-Amerika és a Karib-térség békéjét és biztonságát”, miközben felszólította a kormányzatot, hogy „hagyja abba más országok szuverenitásának és biztonságának megsértését”.
Az orosz külügyminisztérium is gyorsan a venezuelai rezsim védelmére kelt, mondván, hogy az Egyesült Államok „fegyveres agressziót” követett el , és hogy az amerikai indoklás „tarthatatlan”.
„Ideje valós időben figyelni a kettős mércét”
– írta Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legfőbb tanácsadója az X-en .
Oroszország és Venezuela kapcsolatai egyre bonyolítóbb tényezővé váltak Trump dél-amerikai ország elleni kampányában, miután orosz tisztviselők legutóbb arra kérték az Egyesült Államokat, hogy hagyja abba egy venezuelai olajszállító tartályhajó üldözését a Karib-térségben, amely napokig tartó üldözés tárgya lett.