Tüntetést tartottak szombaton a budapesti szlovák nagykövetség előtt a felvidéki magyar közösség mellett és a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését büntethetővé tevő szlovák törvénymódosítás ellen.
A megmozdulást Katona Illés jogászhallgató szervezte pártoktól független eseményként. A felszólalók a törvény visszavonását követelték, amely szerintük indokolatlanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát, félelmet kelt a kutatók és tanulók körében, és stigmatizálja a felvidéki magyar közösséget – számolt be a Telex.
Katona Illés beszédében hangsúlyozta: a szlovákok és a magyarok közötti feszültség nem sorsszerű, lehetséges a békés együttélés. Ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését akár börtönbüntetéssel fenyegetnék. A tüntetők azt követelték a szlovák kormánytól és parlamenttől, hogy vizsgálják felül és vonják vissza a jogszabályt.
A tüntetésen egyetemisták is felszólaltak. Gábris Attila történészhallgató szerint példátlan, hogy a felvidéki magyarok akár börtönbe is kerülhetnek pusztán azért, mert kimondják történelmi sérelmeiket. A beszédeket a nagykövetség előtt összegyűlt tömeg tapsa és füttykoncertje kísérte.
A rendezvényen megjelent Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is, aki a tüntetés után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: amennyiben pártja kormányra kerül, felveszik a kapcsolatot a szlovák kormánnyal, és kezdeményezik a törvény hatályon kívül helyezését. A jelenlegi magyar kormány hallgatását is bírálta az ügyben.
A tömegben ott volt a tiszás politikus, Bódis Kriszta, Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke, de az egykori LMP-s képviselő, Schiffer András is.
A Mi Hazánk alelnöke a tüntetés után a Telexnek azt mondta, kötelezettségszegési eljárást akarnak kezdeményezni Szlovákia ellen a törvény miatt, ehhez igyekeznek a német AfD EP-képviselőinek a támogatását is megnyerni.
A szervezők hangsúlyozták: az esemény nem pártpolitikai célokat szolgált, a rendezést egyetemisták és civilek vállalták magukra. A rendőri jelenlét visszafogott volt, a nagykövetség környékét kordonnal biztosították.
A tiltakozás apropója az a decemberben elfogadott szlovák törvénymódosítás, amely alapján akár hat hónap szabadságvesztéssel is büntethető a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezése. A dekrétumok a második világháború után a kollektív bűnösség elve alapján sújtották a magyar és német kisebbséget, és a mai napig jogalapot szolgáltatnak földelkobzásokhoz Szlovákiában.
A felvidéki magyar politikai és civil szervezetek szerint a törvény nem a múlt lezárását, hanem a viták elfojtását szolgálja. A Magyar Szövetség többször tiltakozott a módosítás ellen, és több más magyar szervezet, valamint nemzetközi szereplők is bírálták a jogszabályt.
A tüntetés résztvevői szerint a cél nem a feszültség szítása, hanem annak elérése, hogy a felvidéki magyar közösséget egyenrangú félként kezeljék, és ne fenyegethesse őket büntetés történelmi és jogi kérdések felvetéséért.
