“Tarr Zoltán ismét fullba nyomja – hogy ne a Trópusi viharból idézzek egy az egyben – a nemzetárulást” – írta a kultúráért és innovációért felelős miniszter a Facebookon kedden.
Hankó Balázs közösségi oldalán úgy fogalmazott, számtalanszor elmondták, hogy az Európai Bizottság “miért lépte át a jogszerűség kereteit és miért egyértelmű, hogy ez nem szakmai és nem technikai kérdés”.
“A felsőoktatás nemzeti hatáskör, így a Bizottság nem jogosult a nemzeti szabályozást bírálni, és különösen nem jogosult szankcionálni a kialakított struktúrát – ezt Tarr Zoltánnak is tudnia kell”
– hangsúlyozta, hozzátéve, a bizottság által kért szabályozásmódosításokat maradéktalanul átvezették, az Országgyűlés elfogadta a törvényt.
Úgy folytatta, Tarr Zoltánnak arról is tudnia kell, hogy a magyar struktúrát számtalan nemzetközi példa alapján alakították ki, így az semmiben sem más, mint több európai ország felsőoktatási struktúrája.
“Az ezt követően kitalált további módosítások már olyan mértékű beavatkozást jelentenek az egyetemek életébe, működésébe (lsd. rektorok, egyetemi vezetők összeférhetetlenségi szabályainak szigorítása, rektorok, egyetemi vezetők kizárása a fenntartó kuratóriumokból stb.), amelyek sértik az egyetemek autonómiáját és az akadémiai szabadságot” – hívta fel a figyelmet a miniszter, megjegyezve: félő, hogy a rendbe tétel az egyetemek feladását, szuverenitásuk feladását és az akadémiai szabadság ideológiai felülírását jelentené.
Hankó Balázs kitért arra is, hogy az Erasmus+ kizárás ügyében hat magyar egyetem, hat magyar egyetem teljes közösségét, egyetemi polgárait képviselve perli az Európai Bizottságot, az Európai Tanácsot és az Európai Parlamentet.
“Az Európai Parlament néppárti többséggel – amelynek ugye a Tisza párt is tagja – támogatta a szankciókat, a jogtalan kizárást, a meghurcolást, a kettős mércét, mi több az ő javaslatukra vált a Tisza párt per társává a Bizottság mellett, nem lett volna kötelező!”
– tette hozzá.
A miniszter szavai szerint a Tisza párt nemcsak a fent felsorolt tényeket nem veszi figyelembe, hanem a perben azokat támogatja, akik a magyar egyetemekkel, a magyar fiatalokkal szemben foglalnak állást.
“A tényeket úgy manipulálja, hogy az a perben a magyar kutatókkal, egyetemistákkal szemben legyen felhasználható” – írta Hankó Balázs.
Ki miatt szívnak a magyar diákok?
Az Európai Bizottság 12 pontban szedte össze, mi a bajuk a modellváltó (vagyis fideszesített) egyetemekkel:
A Bizottság válaszul teljes egészében nyilvánosságra hozta a határozatot, ami tizenkét pontban mutatja be, miért nem elegendő az Orbán-kormány törvénymódosítása. A legfontosabb hiányosságokat az EUrológus szedte össze:
- Az első helyen szerepel, hogy a magyar szabályozás csak akkor lépne hatályba, ha a tagállamok a két évvel ezelőtti döntésüket visszavonják. Ezt a megoldást elfogadhatatlannak tartotta a Bizottság, mondván,a korrekciós intézkedésnek a Bizottsághoz való benyújtásakor hatályba kell lépnie.
- Azt is kifogásolták, hogy nem minden kekva-formában működő intézményre vonatkozik a jogszabály, a mellékletben ugyanis nem szerepel az összes modellváltó szervezet, a szabályokat pedig az összes jogalanyra alkalmazni kell.
- A Bizottság szerint az sem szerepel egyértelműen a magyar szabályozásban, hogy a rendelkezéseket legalább attól a pillanattól kezdve alkalmazni kell, amikor egy közérdekű alapítvány és/vagy bármely fenntartott szervezet uniós támogatást kér vagy kérelmezett és a jogosultság feltételeként továbbra is alkalmazni kell őket az uniós finanszírozás végrehajtása során.
- Kifogásolták továbbá, hogy nem teljesült előírás, miszerint „a közérdekű alapítvány kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagjának, valamint a fenntartott szervezet ügyvezető igazgatójának megbízatásának időtartamát időben korlátozni kell, függetlenül attól, hogy hogy a megbízás egy része megelőzi-e az új szabályok hatályba lépését vagy az uniós támogatási igényt”.
- Ami a kuratóriumok tagjainak összeférhetetlenségét illeti, az EB leszögezte, hogy „az integritás nem elégséges, ha nincs megfelelően ellenőrizve és hiányosságok esetén nem kezelik.” Márpedig ez a szakértők szerint nem következik egyértelműen és garantálhatóan a magyar szabályozásból, amelynek rendelkeznie kell arról, hogy a kuratóriumok és felügyelőbizottságok minden tagja, valamint a fenntartott gazdálkodó szervezetek ügyvezetője összeférhetetlenségi nyilatkozatot és vagyonnyilatkozatot nyújtson be a kinevezés előtt. Hozzáteszik azt is, hogy ezt a beadványt rendszeresen meg kell újítani, és nem csak a hivatali idő végén. Továbbá a vagyonnyilatkozatot az igazgatósági tagokkal vagy ügyvezetőkkel közös háztartásban élő hozzátartozóknak is be kell nyújtaniuk. Mindezt kiegészítették azzal, hogy amennyiben új személy lépne pozícióba, a jogosultságok ellenőrzését még azt megelőzően el kell végezni, hogy uniós forrásra pályázna az adott szervezet. Azt is előírták, hogy az új vagy meglévő igazgatósági tagok vagy ügyvezető igazgatók összeférhetetlenségére vonatkozó alkalmassági ellenőrzéseket független testületnek kell elvégeznie, „ami kötelező erejű határozatokat hoz, mielőtt bármilyen kinevezésre, megerősítésre vagy második ciklusra történő kinevezésre sor kerülhetne”.
A magyar kormánynak továbbra is bármikor lehetősége van arra, hogy a felsorolt kifogásokat orvoslását elvégezze és az elzárt uniós forrásokat megnyissa.
