Kezet fogtam az amerikai elnökkel, hogy a Magyarországra vonatkozó szankciómentesség időhatár nélküli – szögezte le Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott pénteki fehér házi találkozója után, a Magyarország felé tartó repülőúton, a kíséretében utazó újságírók propagandisták kérdéseire válaszolva.
A miniszterelnök kijelentette: én az elnökkel kötöttem megállapodást, ő azt mondta, időhatár nélkül mentesítünk benneteket az amerikai szankciók alól, amelyek a Török Áramlat vezetéket és a Barátság kőolajvezetéket sújtották volna. Ez tehát nincs.
“Ezer forintos benzinártól mentettük meg a magyarokat”
Orbán Viktor úgy fogalmazott: “óvatos becsléssel 1000 forintos benzinártól mentettük meg a magyarokat. Továbbá amikor kezdődik a fűtési szezon, 2,5–3-szor magasabb lenne a gázszámla e nélkül a megállapodás nélkül – ekkora bajtól óvtuk meg a magyarokat.”
“Nem mi hoztuk a magunk fejére ezt a bajt – ezt a háború hozta. Mindig mondom, hogy a háború blokkolja az európai gazdaságot a magas energiaárakon és a szankciókon keresztül” – mondta. Hozzátette: “képzeljék el a magyar gazdaságot, ha ez az energiaszint lett volna, hogy lettünk volna így versenyképesek? Beláthatatlan következményei lettek volna a munkahelyek, gyárak, vállalkozások jövőjét illetően.”
“Nagy bajtól mentettük meg a magyarokat, de ez egy ilyen szakma, becsap a ménkű, és villámhárítót kell szerezni. Ez a villámhárító tegnap működött”
– mondta.
Tárgyalástechnika Trumpnál: “egy mondatban kell elmondani a lényeget”
A Donald Trumppal folytatott megbeszélését értékelve a miniszterelnök elmondta: az amerikai elnökkel tárgyalva ki kell kerülni a technikai csapdákat, amit európai fejjel nem könnyű, hogy ne a részletektől közelítsen az egészhez, hanem az egésztől a részletekhez. “Az Egyesült Államok kormányzati rendszerében az elnök a nagy összefüggésekben hoz döntéseket, és a részleteket a miniszterekre bízza.” Ha a vele való tárgyaláson egy fontos ügyben egy mondatban meg tudod mondani, hogy az mennyire és miért fontos, “azt ő pillanatok alatt leveszi és megérti, és megmondja, milyen mértékben kíváncsi a részletekre, akar-e róla többet tudni” – mondta Orbán Viktor.
“Aki kétszer átvergődik az elnökválasztási akadályokon, arra rá lehet bízni Amerikát”
Az amerikai elnökről úgy fogalmazott: “aki át tud vergődni az amerikai elnökválasztási küzdelmek szögesdrótakadály-rendszerén, nem is egyszer, hanem kétszer, ez a legfőbb biztosíték az amerikai politikai rendszerben arra nézve, hogy képesség nélküli politikai vezető nem tud hivatalba kerülni. Aki ezeket – egymás után kétszer – megnyeri, arra rá lehet bízni Amerika sorsát.” Hozzátette: “az, hogy Donald Trump jó elnök lesz, az első alkalommal sem volt kérdéses, most pedig végképp nem.”
Emlékeztetett arra, hogy Trump kormányzása alatt számos akadályon volt képes túljutni, példaként említve, hogy “négy évig ‘mélyállami szervezet’ akadályozta minden radikális változtatásban, az életére törtek, állam elleni összeesküvéssel vádolták, el akarták venni a vagyonát.”
“Tornádószerű változás zajlik Amerikában”
Orbán Viktor ennek tulajdonította, hogy most tornádószerűen haladnak a dolgok, “civilizációs léptékű változás zajlik Amerikában”. Egy progresszív, liberális, globalista, internacionalista irányba elmozdult világot fordítanak vissza “patrióta, konzervatív, keresztény, tradicionális értékeket működtetni akaró társadalommá”. Szerinte ez a folyamat a Nyugat jövőjét is évtizedekre meghatározza.
“Mert túl azon, hogy most magyar–amerikai ügyben tárgyaltunk, tudjuk, hogy a mi szintünk felett is folyik egy magasabb rendű küzdelem, ez a Nyugat lelkéért zajlik”
– fogalmazott.
A magyar miniszterelnök szerint Donald Trump kormányzásának tétje, hogy képes-e “modern keresztény kormányzást megvalósítani, átmentve a múltból mindent, ami jó, szemben azzal, ami szerinte rossz”, példaként említve az LMBTQ-ideológiát és a migrációt. “És ha ezt ő meg tudja csinálni Amerikában, akkor mi is meg tudjuk csinálni Európában” – tette hozzá.
“Civilizációs küzdelem zajlik arról, milyen legyen a Nyugat”
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor kifejtette: “a mai nyugati világban civilizációs küzdelem zajlik”, hogy milyen legyen maga a Nyugat. Emlékeztetett arra, hogy “már 150 éve zajlik a csata a keresztény nemzeti–nyugati alapokon programot építő jobboldal és azok között, akik kiléptek ebből a hagyománykörből, és a baloldalon, a progresszív elgondolások alapján építik a maguk rendszerét”.
A liberális globalista oldal szerinte olyan mértékben elmozdult a szélsőségek felé, hogy “abszurd társadalomépítési terveket” fogalmazott meg – LMBTQ, migráció, nyitott határok –, amelyek “végveszélybe sodorták a nyugati civilizációt”. “Ezt most nekünk ki kell javítani”
– mondta.
“Magyarországnak időben meg kell értenie a legmélyebb összefüggéseit a civilizációs küzdelemnek. Ezen dolgozom, hogy ezt minden magyar értse” – fogalmazott.
A kihívásokra adott válaszok
Kifejtette: “válaszokat kell találni a kihívásokra: migráció, biztonság, család, oktatás – hogy mire oktatjuk a gyerekeinket –, modern technológiákhoz való alkalmazkodás, patriotizmus, szuverenitás kérdése”. Azt mondta:
“nekem van egy tervem, hogy Magyarország úgy vegyen részt ebben a nagy kavalkádban, hogy pontosan ismerjük az érdekeinket, a helyzetet, és mindenki mást megelőzően hozzuk meg a megfelelő lépéseket. Én 2010 óta ezt csinálom. Ez nem intellektuális szórakozás, hanem létkérdés a magyarok számára.”
Pénzügyi védőpajzs az amerikai elnökkel
Beszámolt arról is, hogy tárgyalásai során kötött az amerikai elnökkel egy “pénzügyi védőpajzsról” szóló megállapodást, amely szerint ha bármilyen külső – például spekulációs vagy politikai – támadás érné Magyarország pénzügyi rendszerét, akkor az amerikai fél “a szavát adta, hogy ebben az esetben Magyarország pénzügyi stabilitását meg fogják védeni”.
A magyar–amerikai kapcsolat és a barátság Trumpal
Orbán Viktor méltatta kapcsolatának előzményeit: a magyar delegáció biztos volt benne, hogy barátságos fogadtatásban részesülnek. Voltak a múltban “balesetek” – utalt a Biden-adminisztrációra –, de “nem vették mellre”, és bíztak benne, hogy Donald Trump visszatér.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar–amerikai kapcsolatot történelmi léptékű bűn vagy hiba nem terheli, még Budapest angolszász bombázása vagy az 1956-os tétlenség sem okozott olyan sebeket, amelyek ellenséges viszonyt indokoltak volna.
Megjegyezte, hogy a nemzetközi kapcsolatokat tekintve “kevés olyan miniszterelnök van Európában, aki ne sértette volna már meg Trump elnököt”. De – tette hozzá – “a politikát is emberek csinálják”. Elmondta: a nehezebb pillanatokban is mindig azt üzenték egymásnak, hogy számíthatnak egymásra.
“Mindenre igent mondott, ami nem rossz Amerikának, de jó nekünk”
A tárgyalásról elmondta: biztos volt abban, hogy ha fel tudja vetni a konfliktusok megoldását úgy, hogy “az jó a magyaroknak, de nem rossz az amerikaiaknak”, akkor arra Trump igent fog mondani. “Mindenre igent mondott, ami nem rossz Amerikának, de jó nekünk” – fogalmazott.
Hozzátette, hogy több embert is meghívott, és “a budapesti békecsúcs is az ilyen látogatások közé tartozik”, amely szerinte meg fog történni.
A “békepárti” álláspont súlya Trump visszatérésével
Arra a kérdésre, hogy a magyar békepárti álláspontot hitelesíti-e a közös platform, azt mondta: “nem tudom, szükség van-e arra, hogy bárki hitelesítse a magyar álláspontot”. A megerősítés szerinte “morális és nemzeti érdekből” fakad, de elismerte: “nagyon sokat segít”, hogy az amerikai irány egybeesik vele.
Úgy fogalmazott: “egynek lehet igaza huszonhat ellenében”, példaként a migráció ügyét felhozva.
“Trump visszatérése felért egy újraélesztéssel”
A kormányfő felvetette: ha a Biden-adminisztráció maradt volna hatalomban, kérdéses, hogy Magyarország meddig tudta volna kitartani békepárti álláspontját anélkül, hogy súlytalanná váljon vagy “bele is bukjon a magányosságba”. “Nem tudjuk a választ száz százalékos biztonsággal megadni, de könnyen lehet, hogy nem bírtuk volna ki. Tehát Trump elnök visszatérése a békepárti sarkába a ringnek felért egy újraélesztéssel Magyarország számára” – mondta.
