Török Gábor politikai elemző szerint a politikusi beszédek túlzott jelentőséget kapnak a magyar közéletben. Mint fogalmazott: „Sokszor elmondtam már, most is ezzel kezdem: a politikusi beszédek szerintem túlértékeltek a magyar nyilvánosságban.”
A szavazók többsége szerinte nem is hallja ezeket, ezért „a beszédek konkrét tartalmánál talán fontosabb is a rendezvények utóélete, hogy mit kezdenek velük az egyes táborok”.
Az elemző mindkét nagy október 23-ai politikai eseményt nyomon követte, de nem akart becslésekbe bocsátkozni a részvételi számokat illetően.
„Nem fogom tudni megmondani, hol voltak többen: csak azt, hogy mindkét helyen komoly tömeg menetelt.”
Török szerint a Fidesz esetében az volt a cél, hogy ne maradjon el a várakozásoktól, míg a Tisza Mozgalomnak azt kellett bizonyítania, hogy képes tömegeket megmozgatni. „Gondolhatunk bármit a két tömeg arányáról, de abban szerintem nincs vita, hogy ezt a lécet biztos átugrották” – írta.
Itt a becslés: kétszer annyian lehettek ma az egyik párt rendezvényén, mint a másikon
A beszédek értékelésében óvatos volt:
„Hogy melyik beszéd volt jobb, ki volt meggyőzőbb, erre nyilván mindenkinek van egy személyes válasza, csak hogy nem ez a fontos.”
Sokkal inkább az számít, ki tudta jobban megszólítani a szavazókat és kinek az üzenete ért el azokhoz, „akik még nem tartoznak egyik táborba sem”.
Megjegyezte: „Orbán Viktor valóban talán először beszélt úgy, mintha tényleg hátrányban látná a Fideszt, Magyar Péter valóban azt mutatta, mintha tényleg vezetne a Tisza.”
Török szerint a csütörtöki események nem hoztak látványos politikai fordulatot. „Egy kiemelt esemény nem tűnik olyannak, amely jelentős változást, fordulatot hozott volna.”
Úgy véli, a választásokig hátralévő hónapok inkább a Tiszát állítják nagyobb kihívások elé:
„Részben azért, mert ők állnak jobban, részben azért, mert az erőforrásokban, arzenálban óriási a különbség.”
Hozzátette: „A 9-ből eltelt 3 hónap, és egyelőre a Tisza nem verte le a lécet sehol: a mai erődemonstráción sem.”
