Lakossági fórumot tartott Debrecenben a Mi Hazánk Mozgalom. A felszólalók az akkumulátorgyáraktól és az iparosítástól kezdve a lakhatási válságon, a devizahitelesek helyzetén és a vendégmunkások kérdésén át egészen az Európai Unió energiapolitikájáig és migrációs döntéseiig több fonos ügyet érintettek.
A fórum elején Nagy Zoltán volt hajdúböszörményi alpolgármester, a Mi Hazánk Mozgalom Hajdú-Bihar megyei elnöke mutatta be a jelenlévőket: Salánkiné Kuti Zsuzsannát, Debrecen 1-es választókerületének jelöltjét, Vörös Jánost, a 2-es választókerület jelöltjét, Hunyadi Mátét, a 3-as választókerület jelöltjét, Borvendég Zsuzsanna európai parlamenti képviselőt, valamint dr. Apáti Istvánt, a párt országgyűlési frakcióvezető-helyettesét.
“Debrecenben fordulat látszik”
Salánkiné Kuti Zsuzsanna szólalt fel, aki arról beszélt, hogy egy friss kutatás szerint Debrecenben már nem olyan egyértelmű a Fidesz fölénye, mint korábban.
Azt mondta, Debrecent sokáig a Fidesz egyik fellegvárának tartották, ehhez képest egy fideszes kutatás alapján az egyes és a kettes körzetben sem a Fidesz jött ki várható győztesnek. Ezt azért tartja jelentős változásnak, mert az önkormányzati választáson még mind a 23 választókerületben fideszes képviselő jutott be a debreceni közgyűlésbe.
Salánkiné Kuti Zsuzsanna felidézte, hogy a Mi Hazánk már 2022-ben jelezte: nem ért egyet a Debrecenre erőltetett iparosítási folyamattal. Mint fogalmazott, 2023-at végigtüntették, népszavazási kérdéseket nyújtottak be, és következetesen felszólaltak az iparosítás ellen. Szerinte mára világossá vált, hogy igazuk volt.
A debreceni közmeghallgatásokat is felidézte, ahol a helyiek világosan jelezték, hogy nem kérnek az iparosításból. Szerinte azonban erre nem visszalépés volt a válasz, hanem a közmeghallgatások megszüntetése. Úgy fogalmazott: ma már hét-nyolc akkumulátorgyár, vagy ahhoz kapcsolódó üzem működik Debrecenben, és mintegy 1500 hektáron jelentettek be iparfejlesztést.
A képviselőjelölt szerint ezek az üzemek már a tesztüzem alatt is több bírságot kaptak, és szerinte nem tudni, mi mindenről nincs még tudomása a nyilvánosságnak.
Feldolgozóipart és mezőgazdaságot szeretnének
Salánkiné Kuti Zsuzsanna arról is beszélt, hogy a Mi Hazánk nem egyszerűen az akkumulátorgyárak ellen van, hanem alternatívát is kínál. Azt mondta, más ellenzéki pártok általában nem tudnak válaszolni arra a kérdésre, mi legyen az akkumulátorgyárak helyett, míg ők a feldolgozóipar és az agrárium fejlesztését tartják megoldásnak.
Arra hivatkozott, hogy Debrecen és környéke mintegy 34 ezer hektár kiváló minőségű termőfölddel rendelkezik, ezért szerinte ezt kellene helyzetbe hozni, nem pedig egy erőszakos iparosítási folyamatot folytatni.
Azt is bírálta, hogy az ipari fejlesztések mellett gyakran GDP-érvekkel próbálják háttérbe szorítani a mezőgazdaságot. Szerinte amikor azt mondják, hogy 400 hektár ipari terület sokszorosan többet hoz, mint ugyanennyi kukoricaföld, akkor felmerül a kérdés, hol van ebben a nemzeti érdek és a magyar termőföld megbecsülése.
“Hol van a debreceniek haszna?”
Salánkiné Kuti Zsuzsanna szerint a kormány és a városvezetés azt ígérte, hogy az iparosításból jelentős bevétele lesz Debrecennek, amit majd fejlesztésekre fordítanak. Ezzel szemben úgy fogalmazott: a várostól elvették az iparűzési adó egy részét, a saját adóbevétel több mint negyedét pedig elviszi a szolidaritási hozzájárulás.
Azt kérdezte: megérte-e ez a folyamat Debrecennek, és hol vannak azok a források, amelyekből utakat, közösségi közlekedést és közszolgáltatásokat lehetne fejleszteni. Szerinte ebből az egészből nem a lakosság, hanem a multik jártak jól, és a magyar érdek sehol sem jelent meg.
Beszéde végén azt mondta, ha a Mi Hazánk megkerülhetetlen erővé válik, akkor azon fog dolgozni, hogy Debrecent és térségét, valamint a helyi lakosokat hozza helyzetbe.
Vörös János: oltásszkepticizmus, lakhatási válság
Salánkiné Kuti Zsuzsanna után Vörös János, Debrecen 2-es számú választókerületének jelöltje következett. Rövid bemutatkozásában elmondta: vegyész, magántanárként matematikát, fizikát és kémiát tanít, korábban általános iskolában is dolgozott, ezért szerinte a magyar oktatási rendszert az aljától a tetejéig ismeri.
Azt mondta, közvetlenül 2021-ben kapcsolódott be a politikába, és ebben a koronavírus-járvány alatti intézkedések játszották a fő szerepet. Úgy fogalmazott, korábban távol tartotta magát a politikától, de a politika bement az életébe, amikor szerinte kísérleti szereket akartak beadni az embereknek, köztük gyerekeknek is. Elmondása szerint azért csatlakozott a Mi Hazánkhoz, mert akkor ezt a pártot látta az egyetlen olyan erőnek, amely fellépett ez ellen.
Vörös János ezután a lakhatási válságról beszélt. Szerinte Debrecenben és országosan is folyamatosan emelkednek az ingatlanárak, a kormány családtámogatási intézkedései pedig nem megoldást hoztak, hanem inkább tovább fűtötték a piacot.
Úgy fogalmazott: hiába adnak pénzt az emberek kezébe, ha ezzel együtt az ingatlanárak is tovább nőnek, akkor valójában nem segítenek. Hozzátette, ezzel még azok helyzetét is nehezítik, akik önerőből próbálnának saját lakást vásárolni.
Önkormányzati bérlakásokat és lakcím-szolgáltatást
Vörös János azt mondta, nem halat kell adni, hanem megtanítani halászni. Ennek megfelelően szerinte nem hitelt és pénzt kellene adni a magyar fiataloknak és családoknak, hanem szociális bérlakásokat kellene biztosítani számukra, ahol minimális összegért lakhatnának, miközben gyűjteni tudnának saját ingatlanra.
Azt is javasolta, hogy Debrecenben bővítsék az önkormányzati bérlakásállományt, de legalább azt őrizzék meg, ami már megvan. Utalt arra is, hogy Salánkiné Kuti Zsuzsanna többször felszólalt a közgyűlésben az önkormányzati lakások eladása ellen.
A képviselőjelölt egy másik problémára is felhívta a figyelmet: szerinte nagyon sok albérletben élő ember nem tud hivatalosan bejelentkezni oda, ahol lakik. Ez munkahelykeresésnél is hátrányt jelenthet, mert gyakran lakcímkártyát kérnek. Ezt úgy oldaná meg, hogy létrehoznának egy önkormányzati lakcím-szolgáltatót, ahová bejelentkezhetnének azok, akik albérletben élnek, vagy hajléktalanként munkát szeretnének vállalni.
Vendégmunkások és albérletárak
Vörös János szerint a lakhatási válságot tovább súlyosbítja, hogy sok vendégmunkás érkezik Debrecenbe. Azt mondta, sok hirdetésben már külön megjelenik, hogy kiadó munkásszállásról van szó, ami szerinte megéri a tulajdonosoknak, de a magyar fiatalok és családok kiszorulnak emiatt a piacról.
Hangsúlyozta: nem a vendégmunkások bőrszínével van problémája, hanem azzal, hogy a magyar lakosságot szerinte kiszorítják a saját hazájából, és ellehetetlenítik a lakhatást. Azt mondta, a Mi Hazánk minden bevándorlást, így a tömeges vendégmunkás-betelepítést is elutasítja, és azt vallja, hogy mindenki a saját hazájában boldoguljon.
Borvendég Zsuzsanna: Brüsszelben a “normalitásért kell harcolni”
A fórumon ezután Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk európai parlamenti képviselője szólalt fel. Beszédét személyes emlékkel kezdte: elmondta, hogy először beszél nyilvánosan a debreceni Kölcsey Központban, amelynek hangosítását annak idején nagyrészt a férje tervezte.
Borvendég Zsuzsanna arról beszélt, hogy másfél-két éve dolgozik Brüsszelben és Strasbourgban, ahol szerinte “a normalitásért kell harcolni” a teljes őrület ellen. Úgy fogalmazott, eleinte nehéz volt lelkileg elviselni az ottani közeget, de mára megtalálta azokat a kapaszkodókat, amelyek erőt adnak neki.
A képviselő bírálta az Európai Bizottság energiapolitikáját, és külön kitért arra, hogy szerinte az unió rossz válaszokat ad az energiaválságra. Azt mondta, miközben az embereket arra szólítják fel, hogy ne utazzanak, ne repüljenek, használjanak tömegközlekedést, addig nem hajlandók felülvizsgálni saját hibás politikájukat.
A plenáris vitáról beszélve azt mondta: egyedüliként említette meg, hogy szerinte azt az Ukrajnát pénzelik, amely “felrobbantotta az Északi Áramlatot”, és inkább annak helyreállítására kellene fordítani a pénzt.
Atomerőművek, gáz és Európa energiapolitikája
Borvendég Zsuzsanna szerint az Európai Unió súlyos hibát követett el az atomerőművek leállításával, különösen Németországban. Ugyanakkor azt is megjegyezte: ezek újraindítása nem egyszerű, sőt szerinte olyan drága lenne, hogy szinte új erőművek építésével érne fel.
Úgy fogalmazott: az a felvetés, hogy majd gázerőműveket építenek, csak újabb kérdést vet fel, hiszen honnan lesz ehhez gáz, ha az orosz forrásokat elutasítják, az amerikai LNG pedig drága és környezetszennyező.
A Mercosur-megállapodás és az európai mezőgazdaság
Borvendég Zsuzsanna hosszan beszélt a Mercosur-szabadkereskedelmi megállapodásról is. Elmondta, hogy Ursula von der Leyen az Európai Parlament megkérdezése előtt írta alá a szerződést, ezért bíróság elé vitték az ügyet. Szerinte azonban az Európai Bíróság nem fog a Bizottság ellen dönteni, és a megállapodás így ideiglenesen hatályba fog lépni.
A képviselő úgy látja, ez az európai mezőgazdaság koporsójába veri be az utolsó szöget, mert Dél-Amerikából olyan, nagyüzemi körülmények között előállított termékek érkezhetnek, amelyekre nem vonatkoznak azok a szigorú élelmiszer-biztonsági és vegyszerhasználati szabályok, mint az uniós gazdákra.
Azt mondta, ez nemcsak a gazdákat teszi tönkre, hanem az emberek egészségét is veszélyezteti, mert génmódosított vagy más, alacsonyabb ellenőrzési szintű termékek jelenhetnek meg az európai piacon, ráadásul újracsomagolva, nehezen azonosítható eredettel.
Gender, abortusz és “pénzérdekek”
Borvendég Zsuzsanna egyik fő témája a genderkérdés volt. Azt mondta, ez nem arról szól, hogy ki mit csinál a hálószobájában, hanem egy sokkal összetettebb és szerinte veszélyesebb ideológiai és gazdasági kérdésről.
Példaként az abortusz ügyét említette. Úgy fogalmazott, az uniós szinten zajló kezdeményezések célja, hogy a tagállami szabályozásokat megkerülve mindenki számára alanyi jogon biztosítsák az abortusz lehetőségét más tagállamban is, uniós finanszírozással. Szerinte ez oda vezetne, hogy “abortuszklinikák nőnek ki a földből”, ami mögött komoly üzleti érdekek húzódnak meg.
Azt is sérelmezte, hogy egy javaslat szerint nem csak a biológiai nők eshetnek teherbe, amit az Európai Parlament nem vetett el. Ennek kapcsán transzhumanista és gazdasági érdekeket emlegetett.
Remigráció és harmadik biztonságos országok
Borvendég Zsuzsanna beszélt a migrációs politikáról is. Sikernek nevezte, hogy az Európai Parlament elfogadott egy remigrációs szöveget, valamint korábban a harmadik biztonságos országok listáját is.
Szerinte ez azért fontos, mert így jogilag könnyebbé válhat az illegális bevándorlók visszatoloncolása azokba az országokba, ahol először biztonságba kerültek. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: önmagában a szabályozás nem elég, mert a végrehajtás kikényszerítése komoly politikai harc lesz.
Apáti István: akkumulátorgyár-stopot és vendégmunkás-stopot hirdetnének
Borvendég Zsuzsanna után Apáti István kapott szót. Bevezetőjében személyes debreceni kötődéseiről beszélt, majd rátért a párt elmúlt évekbeli eredményeire. A Mi Hazánk sikerei között említette a készpénzhasználat alkotmányos védelmét, a kútadó megakadályozását, a vízgazdálkodás fontosságának napirenden tartását, a hazai vásárok szervezését, valamint a gyermekeket támogató Pajtás Mozgalmat és a Bűnvadászok akciócsoportját.
Ezután Debrecen helyzetére tért rá. Azt mondta, ha a Mi Hazánk meghatározó politikai befolyáshoz jut, akkumulátorgyár-stopot és vendégmunkás-stopot fog hirdetni. Úgy fogalmazott: nem egyszerű hibának, hanem történelmi bűnnek tartja azt, amit Debrecennel tettek.
Szerinte a német autóipar és a kínai, koreai nagyvállalatok gyarmati területévé tették Debrecent és több más magyar települést, miközben a lakosságot nem hagyták népszavazni. Azt mondta, ebben semmi nemzeti, konzervatív vagy keresztény nincs, ez szerinte “nemzetárulás és hazaárulás”.
Fidesz, Tisza és az akkumulátorgyárak
Apáti István szerint a Fidesz álláspontja az, hogy minél több akkumulátorgyár van, annál jobb. A Tiszáról pedig azt mondta, hogy Magyar Péter korábbi nyilatkozatai alapján ők is elfogadnák ezeket a gyárakat, csak szigorúbb törvényekkel és hatósági fellépéssel próbálnák kordában tartani.
Ezzel szemben a Mi Hazánk álláspontja szerinte az, hogy egyetlen új akkumulátorgyárat sem szabad engedni, a meglévőket pedig nem nevetséges, hanem megtorló jellegű bírságokkal kell sújtani, és ismételt szabályszegés esetén be kell zárni őket, valamint vissza kell fizettetni velük az addig kapott támogatásokat.
Azt állította, a jelenlegi politikai vezetés csak azért nem teszi ezt meg, mert szerinte óriási kenőpénzeket kaptak, és politikai védelmet nyújtanak ezeknek a cégeknek.
A jövőt a magyar vállalkozásokban és a mezőgazdaságban látják
Apáti István arról is beszélt, hogy az akkumulátorgyárakba öntött 1500–3000 milliárd forintnyi támogatásból a magyar vállalkozásokat, a feldolgozóipart és a mezőgazdaságot lehetett volna fejleszteni. Azt mondta, semmi sem akadályozza meg a mindenkori kormányt abban, hogy pályázati forrásokkal segítse a hazai telephely- és eszközfejlesztést, munkahelyteremtést.
A Mi Hazánk például visszaállítaná a KATA eredeti formáját, hogy a kisvállalkozók is nyertesei lehessenek a politikának.
Vendégmunkások: „amint lejár a szerződésük, menjenek haza”
A vendégmunkások ügyében Apáti István ugyancsak nagyon keményen fogalmazott. Azt mondta, ha rajtuk múlik, egyetlen új vendégmunkás sem jön Magyarországra, a már itt lévők pedig szerződésük lejárta után menjenek haza, sőt szerződésszegés esetén akár hamarabb is.
Hangsúlyozta, hogy nem akarják bántani vagy üldözni őket, de mindenkit a saját országában szeretnének tisztelni. A magyar munkahelyeket szerinte nem vendégmunkásokkal, hanem a magyar vállalkozások fejlesztésével és a kivándorolt magyarok hazacsábításával kellene feltölteni.
Azt is mondta, a Mi Hazánk az egyetlen párt, amely támogatja az otthonszülést, és szerinte a magyaroknak Magyarországon kellene gyermeket vállalniuk, nem pedig idegen munkaerővel pótolni a népességet.
A Fidesz és a Tisza “együtt fog szavazni” sok ügyben
Apáti István arról is beszélt, hogy a Mi Hazánk jelöltjei nem lépnek vissza sehol, és a párt nem kíván koalíciót kötni senkivel. Ugyanakkor szerinte a Fidesz és a Tisza számos kétharmados kérdésben együtt fog majd szavazni a következő ciklusban, még ha formális koalíció nem is lesz köztük.
Úgy fogalmazott, a Tisza nem a korrupció megszüntetésében érdekelt, hanem abban, hogy átvegye azt. Szerinte a pártnak nem az a baja a korrupcióval, hogy tönkreteszi Magyarországot, hanem az, hogy nem ők a haszonélvezői.
Devizahitelesek: teljes végrehajtási tilalmat vezetnének be
A devizahitelesek ügyével kapcsolatban Apáti azt mondta, egyedül a Mi Hazánk akarja valóban megoldani a problémát. Ha politikai erejük lenne hozzá, első lépésként teljes körű végrehajtási és törlesztési tilalmat rendelnének el ott, ahol most tartanak az ügyek.
Ezután olyan törvénycsomagot alkotnának, amelynek lényege az volna, hogy minden devizahiteles annyival tartozik, amennyit eredetileg felvett. Ha valaki többet fizetett vissza, a különbözetet kamatokkal együtt vissza kellene kapnia a bankoktól, követeléskezelőktől és végrehajtóktól.
Azt is mondta, meg kell szüntetni a jelenlegi végrehajtási rendszert, és azt kizárólagos állami hatáskörbe kell helyezni, hogy ne legyenek érdekeltek további költségek ráterhelésében.
Drogteszt, mentelmi jog, szavazati jog
Apáti István több radikális politikai javaslatot is felsorolt. A Mi Hazánk eltörölné a mentelmi jogot, dupla büntetéssel sújtaná a politikusbűnözőket, valamint írni-olvasni tudáshoz kötné a választójogot.
Külön hangsúlyozta, hogy kötelező, szúrópróbaszerű drogtesztnek vetné alá a politikusokat, az önkormányzati képviselőktől és polgármesterektől kezdve a magyar és európai parlamenti képviselőkön át a kormánytagokig és állami cégvezetőkig. Aki pozitív tesztet ad, az szerinte elveszítené mandátumát, kizárnák a közéletből, és büntetőjogi következményekkel is számolna.
Ukrajna EU-tagsága
Az ukrán EU-csatlakozás ügyében Apáti István azt mondta, a Mi Hazánk az egyetlen párt, amely biztosan nem szavazza meg Ukrajna csatlakozását. A Tiszáról azt állította, hogy biztosan megszavazná, a Fideszről pedig azt mondta, szavaiban elutasító, de a gyakorlatban nem megbízható.
Felidézte, hogy Orbán Viktor korábban gyorsítósávon kérte Ukrajna uniós integrációját, később pedig mást mondott. Ezzel kapcsolatban azt a kérdést tette fel a közönségnek: vajon mit tenne a miniszterelnök, ha Brüsszelben a befagyasztott uniós pénzek egy részét kínálnák neki cserébe azért, hogy megszavazza Ukrajna támogatását és tagságát, vagy legalább ne vétózzon.
Kérdések a közönségből: volt-e nemzeti minimum?
A fórum végén kérdésekre is jutott idő. Az egyik résztvevő azt kérdezte Borvendég Zsuzsannától, volt-e olyan ügy az Európai Parlamentben, amelyben a magyar képviselők – fideszesek, tiszások és mások – egyetértettek, vagyis létezett-e valamilyen nemzeti minimum.
Borvendég Zsuzsanna azt válaszolta, hogy ilyen gyakorlatilag nem volt. Példaként a remigrációs szavazást említette, ahol a Fidesz és a Tisza is ugyanúgy szavazott, de a DK távol maradt. Szerinte ha jelen vannak, akkor sem lett volna meg a teljes nemzeti minimum.
Azt is mondta, hogy a Fidesz és a Mi Hazánk között vannak olyan ügyek, amelyekben együtt tudnak szavazni, de például Izraellel vagy a nagy tőkével kapcsolatos kérdésekben komoly különbségek vannak.
Lakhatás, vagyonkoncentráció, tanári bérek
A közönség soraiból többen kérdeztek a lakhatási válságról is. Egy hozzászóló azt vetette fel, hogy a bérlakás önmagában nem oldja meg a problémát, mert a vagyonkoncentráció miatt úgyis újra egy kézbe kerülnek majd a lakások.
Erre Apáti István azt válaszolta, hogy a vagyonkoncentráció elleni jogi korlátozás is lehetséges megoldás, de a magyar hagyományoknak inkább az felel meg, ha az emberek tulajdonhoz jutnak. Emellett felvetette egy olyan rendszer lehetőségét is, amelyben kedvezményekkel ösztönöznék az olcsóbb lakásépítést.
Egy tanárszakos hallgató a tanári fizetésekről és a fiatalok családalapítási lehetőségeiről kérdezett. Apáti István azt mondta: a lakhatási programok, az adópolitikai kedvezmények és a béremelések együttesen jelenthetnek megoldást, de cserébe a közszolgálati pályákon – így az oktatásban is – magasabb elvárásokat támasztanának. Szerinte a tanároknak hazafias, patrióta szellemben kellene nevelniük a gyerekeket.
Határon túli magyarok: szószólókat küldenének a parlamentbe
A határon túli magyarok szavazati jogával kapcsolatban Apáti István azt mondta, jelenlegi formájában módosítanák a rendszert. Nem szüntetnék meg, de a jelenlegi szavazati jog helyett határon túli szószólókat juttatnának be a magyar parlamentbe, a nemzetiségi szószólók mintájára.
Ezek a képviselők tanácskozási joggal jelen lennének, közvetlenül képviselhetnék az elcsatolt területek problémáit, de törvényekről nem szavazhatnának. Szerinte ezzel a Fidesz jelenlegi előnye megszűnne, miközben a határon túli magyarok érdekképviselete erősebb lenne.
Fiatal gazdák és tanyák
A fórum utolsó kérdései között egy 28 éves, mezőgazdaságban dolgozó résztvevő arról érdeklődött, van-e a Mi Hazánknak olyan elképzelése, amely a kisebb tanyák, állattartó gazdaságok beindítását, illetve a fiatal gazdák támogatását segítené.
Apáti István erre azt mondta, hogy ez szerinte csak a törvényszövegezés kérdése, és támogatni kellene a fiatalokat akár állami földek hosszú távú, jelképes összegű haszonbérbe adásával is. Felidézte Toroczkai László ásotthalmi gyakorlatát, ahol telkeket adtak fiatal magyaroknak, és úgy vélte, ezt ki lehetne terjeszteni tanyákra és mezőgazdasági területekre is.
Azt mondta, aki a nulláról akar ma elindulni a mezőgazdaságban, annak ez csak komoly állami segítséggel sikerülhet, mert kezdőtőke nélkül szinte lehetetlen vállalkozásba fog.
