Kollár József nyugdíjas vízügyi szakember Facebook-videójában arról beszél, hogy Debrecen és környéke lakosságának élete lehet veszélyben az akkumulátorgyárak vízhasználata és a szennyvízkezelés módja miatt.
A szakember a videóban azt mondja: három évvel ezelőtt ment nyugdíjba, korábban a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vízhasznosítási csoportját vezette, a Tiszántúl egy jelentős részének felszíni vizekből történő mezőgazdasági és ipari vízellátásáért felelt.
Elmondása szerint évekkel ezelőtt az Országos Vízügyi Főigazgatóság telefonon kereste meg azzal, honnan lehetne biztosítani a Debrecen és Mikepércs közé tervezett akkumulátorgyár számára 330 liter/másodperc, napi 24 órás folyamatos vízellátást. Azt válaszolta, hogy a Keleti-főcsatornában még van szabad kapacitás, és a balmazújvárosi szivattyúteleptől egy 25 kilométeres csővezeték kiépítésével ez megoldható lenne.
A videóban arról is beszél, hogy később a hírekből értesült arról: az épülő gyár hűtővíz-ellátására a debreceni szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizét kívánják felhasználni. Állítása szerint ez a víz olyan mértékben tartalmaz nehézfém-vegyületeket és más szennyező anyagokat, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján még növények öntözésére sem lenne alkalmas.
Kollár József szerint ez az úgynevezett “szürkevíz” a Tócóba kerül, majd a Köselybe jut. Azt mondja: a Kösely vizét a Keleti-főcsatornából érkező hígítóvízzel egészítik ki, ugyanakkor azon az 50 kilométeres szakaszon, amíg a víz el nem éri a főcsatornát, a szennyezettség miatt nem engedélyezték az öntözést.
A videóban azt állítja, hogy az akkumulátorgyár a felhasznált víz 80 százalékát gőz formájában a levegőbe párologtatná, ami számításai szerint napi közel 40 millió köbméter gőzt jelentene. Szerinte ez a mennyiség Debrecent és környékét folyamatosan borító, felhalmozódó mérgező gőzpárát eredményezhet.
Kollár József azt is állítja, hogy a gyár kadmiummal szennyezett technológiai szennyvizét a városi rendszerbe vezetnék, miközben a debreceni szennyvíztisztító telep nem képes a nehézfém-vegyületek eltávolítására. Szerinte ezek a szennyező anyagok a szervezetbe jutva felhalmozódnak, és súlyos egészségkárosodást okozhatnak.
A videóban úgy fogalmaz, hogy a gyár környéke egy 15 kilométeres sugarú körben élhetetlenné válhat, és becslése szerint az érintett lakosság 3–5 százaléka megbetegedhet és meghalhat tüdőrákban. Emellett genetikai károsodások lehetőségét is felveti.
Kollár József szerint az interneten elérhető adatok alapján a Debrecentől északra épülő másik akkumulátorgyár is felhasználná a “szürkevíz” egy részét, így a várost szerinte mindenképpen érintené a kibocsátás.
A videóban arra is kitér, hogy a tömeges megbetegedések pánikot okozhatnak, és szerinte társadalmi feszültségek alakulhatnak ki. Úgy véli, ilyen körülmények között egyes intézmények működése is ellehetetlenülhet.
Kollár József hangsúlyozza, hogy az általa említett vízminőségi adatok nyilvánosan elérhetők, és ellenőrizhetők. Saját szakmai hátterét ismertetve azt mondja: vízgazdálkodási és környezetvédelmi területen szerzett több diplomával rendelkezik.
A videó végén a nyugalmazott vízügyes arra szólítja fel a fideszes képviselőjelölteket, hogy ne támogassák a beruházást.
