A hajdúsági térség elmaradó fejlesztéseiről és az uniós források hiányáról írt közösségi oldalán Ruszin-Szendi Romulusz, aki szerint nem a pénz hiányzik, hanem az, hogy az nem jut el a helyi közösségekhez.
A bejegyzésben úgy fogalmazott:
“Nem az a kérdés, hogy van-e pénz Magyarországon, hanem az, hogy hova lett.”
Szerinte a Hajdú 5-ös választókerületben számos fejlesztés – utak, járdák, rendelők felújítása – évek óta várat magára, miközben a hivatalos válasz rendre az, hogy nincs rá forrás.
Uniós pénzek és korrupció
Ruszin-Szendi szerint mintegy 8300 milliárd forintnyi uniós fejlesztési forrás van zárolva, ami szerinte a korrupcióellenes feltételek nem teljesítése miatt nem érkezik meg az országba. Állítása szerint a rendelkezésre álló pénzek egy része is “túlárazott közbeszerzéseken és haveri körökön keresztül szivárog el”.
A volt vezérkari főnök azt is kifogásolta, hogy jelentős közpénzek mennek el kommunikációra és kampányokra, illetve az Európai Unió által kiszabott bírságokra. Mint írta, a menekültügyi jogsértések miatt kiszabott büntetések összege már meghaladja a 210 milliárd forintot, és naponta további 400 millió forinttal nő.
Mekkora összeg jutna a térségnek?
Ruszin-Szendi számításai szerint, ha a zárolt uniós forrásokat elosztanák a választókerületek között, Hajdú 5-re mintegy 78 milliárd forint jutna, amelyből szerinte “alapjaiban lehetne megújítani a térség infrastruktúráját és szolgáltatásait”.
Ruszin-Szendi Romulusz a bejegyzés végén úgy fogalmazott:
“A pénzcsap kinyitható, de ehhez olyan képviselőre van szükség, aki nem a rozsdás zárat őrzi, hanem képes meghozni a kulcsot a forrásokhoz.”
Hozzátette: április 12-én a választók dönthetnek arról, hogy változást akarnak-e a térség fejlesztési lehetőségeiben.
