A koronavírus-járvány jelentősen átalakította az Országos Mentőszolgálat működését – mondta el Csató Gábor a Debreceni Napnak adott interjújában. A főigazgató szerint a pandémia idején a mentők teljesen új feladatokat is elláttak, miközben a hívásszám világszerte emelkedett.
„A járvány alatt egészen más működésre kellett átállnunk. Az Országos Mentőszolgálat végezte a mintavételezést is, nagyjából annyi mintát vettünk, mint amennyi esetünk volt” – fogalmazott. Hozzátette: a pandémia után gyorsan vissza tudtak térni a normál működéshez, ugyanakkor a feladatszámok nem csökkentek vissza a Covid előtti szintre. Az új helyzethez alkalmazkodva plusz kapacitásokat hoztak létre.
Arra a kérdésre, hogy egy újabb járvány esetén mennyire lenne felkészült a mentőszolgálat, Csató Gábor úgy válaszolt: tudásban ma felkészültebbek, eszközállományban pedig legalább olyan szinten állnak, mint korábban. Kiemelte, hogy a fertőző betegek ellátása a mentők számára nem volt ismeretlen feladat, a védőfelszerelések használata a pandémia előtt is része volt a munkájuknak. Emellett a Covid-időszakban jelentősen fejlődött a szervezet működési rugalmassága is.
A járvány komoly lendületet adott a digitalizációnak. Bár az Országos Mentőszolgálat már 2018-tól használt tableteket és üzletiintelligencia-algoritmusokat, a pandémia alatt ezek szerepe felértékelődött. „Óráról órára változó döntéseket kellett hoznunk. Látnunk kellett a kapacitásokat, a védőfelszerelések mennyiségét, és az előző napi adatok alapján kellett előrejelzéseket készítenünk” – mondta. Az akkor kialakított predikciós rendszerek ma is működnek.
Az életmentési ismeretek oktatásáról szólva elmondta: ma már az Országos Mentőszolgálat szervezi az elsősegélynyújtáshoz kapcsolódó vizsgáztatást, és az alaptantervben is megjelenik az egészségtudatosság és az elsősegélynyújtás. Több kampányt is indítottak az elmúlt években, középiskolások és általános iskolások oktatására, valamint svájci együttműködés keretében is zajlik program az iskolákban és kisebb közösségekben. Csató szerint egy segítő társadalom jelentős támogatást nyújthat az egészségügyi ellátórendszernek.
A járvány utáni időszak trendjeiről szólva a főigazgató kiemelte: nőtt a túlsúlyos betegek aránya az elmúlt 5–10 évben, ezért speciális egységeket és kapacitásokat kellett létrehozni a nagy súlyú betegek ellátására. Az életmóddal összefüggő betegségek – különösen a kardiovaszkuláris és idegrendszeri megbetegedések – előfordulása trendszerűen emelkedik.
A következő 5–10 évre előretekintve úgy látja, a mozgásszegény életmód, a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása és a stressz tovább növelheti a metabolikus szindróma, valamint a szív- és érrendszeri, illetve cerebrovaszkuláris betegségek arányát. Ugyanakkor a baleseti statisztikákban nem tapasztalható jelentős növekedés, részben a járművek biztonsági fejlesztéseinek köszönhetően.
