A legutóbbi debreceni közgyűlésen Papp László fontosnak tartotta átverni azt a nyilatkozatot, amellyel elutasítják a nem létező “Tisza-adót”.
Tompa Enikő, a Tisza Párt debreceni országgyűlési képviselőjelöltje rámutat, a nagyon is létező, 12 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban már nem volt ilyen határozott a testület, hogy a kormánnyal szemben konszenzusra vagy perre van-e szükség.
A Tisza Párt jelöltje úgy véli, a debreceni lakosokat a nem létező dolgok helyett a valós problémák érdeklik:
– az utak állapota,
– pályaudvaraink lesújtó látványa,
– a rossz minőségű levegő.
A képviselőjelölt arra kéri követőit, írják meg kommentben, szerintük miről kellett volna döntés hoznia a képviselő-testületnek.
Kormányrendelettel csitították el az önkormányzatokat
A kormány külön rendeletben mondta ki, hogy az önkormányzatok nem részesülhetnek jogvédelemben a szolidaritási hozzájárulás megfizetésével szemben.
A kedd este megjelent Magyar Közlönyben közzétett szabályozás az Alkotmánybíróság múlt heti végzésére hivatkozik. A rendelet értelmezése szerint a testület ezzel megerősítette a korábbi, 2024-es döntését, amely kimondta: a szolidaritási hozzájárulás összhangban áll az Alaptörvénnyel, és nem sérti az önkormányzatok jogait.
A valóságban azonban az Alkotmánybíróság nem erősített meg újabb érdemi álláspontot. A testület – ahogy azt Karácsony Gergely főpolgármester is értelmezte – formai okokra hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza a bírói kezdeményezést, arra hivatkozva, hogy a kérdésben már korábban döntött.
Ez a 2024-es határozat ugyan nem találta Alaptörvény-ellenesnek az önkormányzatokat terhelő szolidaritási hozzájárulásról szóló törvényt, de egy fontos feltételt is rögzített: mivel a hozzájárulás nem minősül adónak, annak beszedése előtt a Magyar Államkincstárnak hatósági eljárást kellene lefolytatnia, és egyedi döntésben megállapítania a fizetendő összeget. Ez az eljárás azonban egyetlen esetben sem történt meg.
A kormány most saját értelmezésére hivatkozva úgy rendelkezik, hogy a hozzájárulás megállapítására és beszedésére a költségvetési törvények szabályait kell alkalmazni. A rendelet a veszélyhelyzetre hivatkozva módosítja az államháztartási törvény és a közigazgatási perrendtartás alkalmazását is, kimondva:
„a szolidaritási hozzájárulás megállapítása, beszedése és elszámolása a központi költségvetés végrehajtásának technikai lebonyolítását szolgáló folyamat, az ezzel összefüggő intézkedés vagy irat nem minősül hatósági aktusnak, ellene közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek helye nincs.”
A rendelet szövegéből egyben az is következik, hogy a kormány szerint veszélyhelyzet hiányában nem így kellene alkalmazni ezeket a jogszabályokat.
A szabályozás szerdai hatálybalépését követően a korábban felhalmozott tartozásokat 15 napon belül be kell szedni. A rendelet melléklete a 2023–2024-es elmaradásokat is részletezi:
Budapest esetében ez két évre összesen 123 milliárd forint, a XIV. kerületnél 3,2 milliárd forint, Budaörsnél 4,6 milliárd forint, míg Szigetszentmiklósnál 2 milliárd forint hozzájárulást jelent.
