Egész napos szakmai rendezvényt tartottak január 8-án a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában, ahol vállalkozók és cégvezetők kaptak gyakorlati útmutatót ahhoz, hogyan válhatnak saját vállalkozásuk leghitelesebb kommunikációs csatornájává.
Az esemény középpontjában nem az influenszerkedés állt, hanem az, miként tud egy cégvezető tudatosan, hitelesen és következetesen megjelenni saját márkája arcaként. A résztvevők a tartalomgyártás, a sajtómegjelenések, a közösségi média és a magabiztos nyilvános szereplés területén kaptak gyakorlati eszközöket és stratégiát.
Az előadók között volt Balogh Petya, P. Tóth András, Dull Szabolcs és M. Szűcs Péter, akik saját hazai tapasztalataikon és esettanulmányaikon keresztül mutatták be a személyes márkaépítés lehetőségeit és buktatóit.
A Cápák között című műsorral országosan ismertté vált Balogh Pétert – vagy ahogy mindenki ismeri, Balogh Petyát karrierje indulásáról és az angyalbefektetők világáról is kérdeztük.
Az a döntő, hogy ki mennyire akarja a sikert
Magyarország egyik leglelkesebb angyalbefektetője egészen fiatalon bekerült a nemzetközi üzleti világ sűrűjébe. Huszonnégy évesen már olyan világcégek vezetőivel ült tárgyalóasztalhoz, amelyek több tízezer alkalmazottal és dollármilliárdokban mérhető piaci értékkel működtek – miközben ő maga egy mindössze néhány tízfős magyar navigációs szoftvercéget képviselt.
„Mi egy kicsi, lelkes csapat voltunk, akik meg akarták váltani a világot” – fogalmaz. A legnagyobb tanulság számára ebből az időszakból az volt, hogy nem a méret számít igazán, hanem az elszántság.
„Nem az a döntő, hogy ki mekkora, hanem hogy ki mennyire akarja a sikert.”
Balogh Petya szerint ők mindig éhesebbek voltak a többieknél: többet vállaltak, többet dolgoztak, és hajlandók voltak újra és újra bizonyítani, hogy alkalmasak. Úgy látja, sokan hajlamosak a hátrányaikban magyarázatot találni arra, miért nem jutnak előrébb — ő viszont épp az ellenkezőjét tanulta meg. Az akadályok, a betonfalak nem feltétlenül korlátok, hanem lehetőségek arra, hogy valaki megmutassa: jobban akarja a sikert, mint mások.
„Ha mi vagyunk azok, akik átmásszuk, áttörjük vagy megkerüljük ezeket a falakat, akkor előbb-utóbb már nem is ugyanabban a ligában játszunk, mint a többiek”
– mondja. Szerinte az ő sikerük egyik kulcsa az volt, hogy nem riadtak vissza a kockázattól, keményen dolgoztak, és mindig akadt egy-egy nagyvállalat, amely bizalmat szavazott a csillogó szemű csapatnak, és azt mondta: próbálják meg — ha működik, megveszik a megoldást. Így épült fel lépésről lépésre a cég.
Nincs konkrét példaképe
Arra a kérdésre, hogy van-e példaképe, meglepő választ ad: nincs klasszikus értelemben vett idolja.
„Nem szeretek senkit piedesztálra emelni. A zseniális emberek is emberek: megvannak a maguk hibái, vakfoltjai, gyarlóságai.”
Ugyanakkor hangsúlyozza: tanulni nagyon sokaktól lehet.
Bill Gates, Steve Jobs vagy Elon Musk számára nem azért érdekes, mert mindenben igazuk lenne, vagy mert mindenben egyetért velük — hanem azért, mert vannak olyan pillanataik, gondolataik és meglátásaik a világ működéséről, amelyekből rengeteget lehet tanulni. Ezek az inspirációk, még ha kritikával kezelve is, számára komoly előnyt jelentettek az életben és a pályáján.
Az angyalbefektetés tudatos kockázat
Az angyalbefektetés első hallásra rendkívül vonzóan hangzik. Ki ne szeretne a következő nagy sikersztori korai támogatója lenni, és akár a befektetett pénze sokszorosát visszakapni? A számok valóban csábítóak: az amerikai angyalbefektetők szövetségének adatai szerint az angyalbefektetések átlagos hozama magasabb, mint bármely más befektetési formáé – ismerteti az üzletember.
Van azonban egy kevésbé hangsúlyozott ellentmondás: az átlagos angyalbefektető mégis veszít a pénzén.
Ez elsőre abszurdnak tűnhet — hogyan lehet egyszerre a legmagasabb az átlaghozam, miközben az átlagbefektető bukik? A válasz abban rejlik, hogy a startup-világ nem átlagos történetekből áll. Nincs olyan, hogy egy cég átlagosan jól teljesít. A legtöbb induló vállalkozás elbukik, több mint a felük biztosan megszűnik, és gyakran még azok közül is sok nem térül meg, amelyek nem buknak el teljesen.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki egy vagy két cégbe fektet, szinte garantált a veszteség. Még tíz befektetés esetén is nagy az esély arra, hogy a befektető legfeljebb a tőkéjét kapja vissza, vagy még azt sem teljes egészében. A nagy nyereséget rendszerint egyetlen kiugróan sikeres vállalkozás hozza meg, amely ellensúlyozza az összes többi veszteséget.
Éppen ezért Balogh Petya szerint az angyalbefektetés nem „egy-egy lövésről” szól. Akkor van értelme, ha valaki széles portfóliót épít, sok különböző cégbe fektet, és nemcsak pénzt ad, hanem szakmai segítséget, kapcsolatrendszert és kontrollt is biztosít. Ráadásul ez nemcsak kockázatos, hanem rendkívül időigényes tevékenység is: egy magyar startup esetében az indulástól a sikeres exitig akár 10–15, sőt 20 év is eltelhet. Ez hosszú időre leköti a tőkét, amelyhez a befektető addig nem tud hozzáférni — még akkor sem, ha a cég közben jól teljesít.
Ezért az angyalbefektetés tipikusan nem azoknak való, akik minden megtakarításukat szeretnék „okosan befektetni”. Sokkal inkább azoknak, akiknek már van stabil, jelentős vagyonuk, és annak csak egy kisebb részét — jellemzően 5–10 százalékát — szánják magas kockázatú lehetőségekre. Az átlagos amerikai angyalbefektető is így gondolkodik: vagyonának nagy részét biztonságosabb eszközökben tartja, és csak egy kisebb szeletet kockáztat meg a startup-világban.
A bölcs megközelítés az, ha valaki nem egyedül vág bele, hanem más befektetőkkel együtt, kisebb tételekkel, sok projektben vesz részt. Így nem egyetlen vállalkozás sorsán múlik minden, hanem egy portfólió egészének teljesítményén. Ha idővel sikerül 10–20 cégből álló befektetési csomagot kialakítani, már sokkal reálisabb az esély a megtérülésre.
Összességében az angyalbefektetés lehet izgalmas, tanulságos és akár rendkívül jövedelmező is — de csak azok számára, akik értik a működését, elfogadják a magas kockázatot, és soha nem teszik fel rá „a családi ezüstöt”. Ez nem a biztos hozam világa, hanem a tudatos kockázaté – osztotta meg a gondolatait a Debreceni Nappal Balogh Petya.
