Hajdú-Bihar megye hagyományosan a Fidesz egyik legerősebb vidéki bázisa, mégis egyre több repedés látszik a felszínen. A Partizán riportja két olyan választókerületet – a hajdú-bihari hármas és négyes körzetet – vizsgált meg, ahol a kormánypárt továbbra is esélyes, ám a Tisza Párt megjelenése új helyzetet teremtett. A kérdés nem az, hogy van-e elégedetlenség, hanem az, hogy ebből lesz-e politikai fordulat.
A megszólalók visszatérő élménye a kiszolgáltatottság érzése. Többen beszélnek arról, hogy a politikai lojalitás nem pusztán vélemény kérdése, hanem egzisztenciális ügy. Egy nyíradonyi vállalkozó szerint, amikor kiderült róla, hogy tiszás szimpatizáns, fideszes vásárlói elmaradtak, ellenőrzések sora indult, környezete pedig látványosan elfordult tőle. „Mintha leprásak lennénk” – fogalmazott. A riportban többen hangsúlyozzák: az elégedetlenség általános, de kevesen merik nyíltan vállalni.
A Tisza Párt novemberben mutatta be jelöltjeit, akik között orvosok, tanárok, iskolaigazgatók, mérnökök, jogászok és gazdálkodók is vannak. A Partizán szerint ez önmagában fenyegetést jelent a Fidesz számára, mert a vidéki választók számára hiteles, helyben ismert szereplők jelennek meg a politikában. A kormánypárt kommunikációja ugyanakkor igyekszik őket „régi baloldali” kötődésű jelöltekként bemutatni, konkrét bizonyítékok nélkül.
A riport egyik helyszíne Nyíradony és környéke. Itt a Fidesz korábbi erős embere, Tasó László húsz évig volt polgármester, majd országgyűlési képviselőként is meghatározó szereplő maradt. Nevéhez több, országosan is ismertté vált ügy kötődik, köztük a lombkoronasétány, amelyet kivágott erdő közepén építettek meg. A tavalyi önkormányzati választásokon azonban több környékbeli településen is megbukott a fideszes vezetés.
Kokadon a tavaly megválasztott független polgármester, Toplak Ákos csődközeli állapotról, félbemaradt beruházásokról és forrás nélküli projektekről beszél. Elmondása szerint a kistelepülések gyakran magukra maradnak, ha nem illeszkednek bele a kormánypárti lojalitási rendszerbe. „Nem partnerként kezelnek, hanem uralkodni próbálnak feletted” – mondta, hozzátéve: a politikai elköteleződés elvárása még a magánélet szintjén is megjelenik.
A Fidesz készül a váltásra: Tasó László helyett Antal Szabolcsot, Hajdúsámson polgármesterét indítják. Antal már most úgy jelenik meg a térségben, mintha képviselő lenne: fejlesztéseket ad át, támogatói okiratokat oszt, noha formálisan nincs kormányzati pozíciója. Több polgármester korrekt, együttműködő politikusként beszél róla, aki igyekszik elhatárolódni a korábbi hatalmi stílustól.
A Tisza számára ugyanakkor nem egyértelmű a helyzet. A fideszes többségű körzetekben a frissen megválasztott, nem fideszes polgármesterek óvatosak. Többen elmondják: nem akarnak nyíltan egyik parlamenti jelölt mellé sem állni, mert félnek attól, hogy ezzel veszélyeztetik településük működését és forrásait. Kosztin Mihály, Vámospércs polgármestere szerint egy városvezetőnek nem „nagyobb kabátot” kell felvennie, hanem a helyiek érdekeit képviselni, pártpolitikától függetlenül.
A Berettyóújfalu környéki, úgynevezett hajdú négyes körzetben még nehezebb dolga van az ellenzéknek. Itt a Fidesz jelöltje, Vitányi István 1998 óta képviselő, szoros kapcsolatot ápol a polgármesterekkel, és a körzetben a kormánypárt még a botrányok idején is közel 60 százalékot ért el. Zákány Zsolt berettyóújfalui önkormányzati képviselő szerint ökölszabály, hogy egy jó jelölt 10 százalékot hozhat pluszban a választáson. A körzet tiszás jelöltje, Kovács Petra Judit viszont szerinte gyengébb, mint a Mikepércsi Anyák által országosan is ismert Kozma Éva, aki kikapott tőle az előválasztáson.
