A Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete 16. alkalommal látta vendégül karácsony másnapján a nélkülözőket. Az egyesület közleménye.
Karácsony másnapján reggel kilenc órakor Debrecenben, a Petőfi téren mínusz négy fokot mutatott a hőmérő. Szerencsére nem fújt a szél, és a nap is kisütött. A debreceniek többsége ilyenkor talán még az előző napi bejglievés fáradalmait piheni ki, erőt gyűjtve az ünnep további napjaira.
Van azonban egy másik, egy „láthatatlan” Debrecen is.
A „láthatatlan” debreceniek karácsony másnapján már kora reggel gyülekeztek a Petőfi téren. A Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete idén már tizenhatodik alkalommal hívta meg őket karácsonyi vendégségbe. A „hivatalos” jótékonykodás – többnyire közpénzből – ilyenkorra már véget ér, a szeretetkampányok is lezárulnak, majd egy év múlva minden újraindul.
Valljuk be, a civileken kívül keveseket érdekel igazán, hogy az ünnepek után még napokig sok szegény ember kizárólag az ingyenes ételosztásokon juthat meleg ételhez és néhány jó szóhoz. Az a szemlélet, miszerint „aki szegény, az meg is érdemli”, az elmúlt másfél évtized egyik legsúlyosabb erkölcsi kudarca.
A Petőfi téren a sor egyre hosszabb lett. Felnőttek, gyermekek, idősek és középkorúak érkeztek folyamatosan. Többségük kisnyugdíjas vagy nagycsaládos. Őket különösen súlyosan érinti az ünnepi időszak, hiszen a hétköznapokon is gyakran nélkülöznek.
Karácsonyt a szeretet ünnepének szokás nevezni. Joggal merül fel a kérdés: miért tart ez a szeretet csak néhány napig? Miért nem működik egész évben? Miért nem képes a szociális ellátórendszer ellátni feladatát, és miért vált bűnné napjaink Magyarországán szegénynek lenni?
Tapasztalataink szerint évről évre egyre több gyermek érkezik szüleivel az ételosztásokra. Egyre több gyermek éhezik, így az ünnepek alatt sem kerül meleg étel a családi asztalokra. Sokszor még a száraz kenyér is értéknek számít.
A nap végére mintegy 170 vendég lakhatott jól, és indulhatott haza élelmiszerekkel megrakodva. A gyermekekről sem feledkeztünk meg: több mint ötven kisgyermek kapott karácsonyi ajándékot, csokoládét és számukra készített süteményeket. Ők – szerencsére – még nem tudják, hogy a saját, család- és gyermekbarátnak nevezett rendszer számára gyakorlatilag láthatatlanok. Sorsuk sokszor már születésükkor eldől, és ma Magyarországon alig van esély arra, hogy a szegénységbe született gyermekek boldogabb életet éljenek, mint szüleik.
„Szebbik arcát mutatta Debrecen” – ezt a címet adtuk a közleményünknek. Fontos hangsúlyozni: nem a város vezetését dicsőítettük. Megítélésünk szerint a hangzatos szlogeneknél jóval kevesebb történik a társadalom peremére szorult emberekért.
A civil kurázsi azonban Debrecenben él. A város lakói minden eddiginél nagyobb számban hoztak adományokat a térre: halászlét, süteményeket, szaloncukrot, joghurtot, pizzát, forró teát, játékokat és édességeket. Szinte percenként érkezett egy-egy debreceni polgár, sokszor névtelenül, szerényen, ellenszolgáltatás és köszönet elvárása nélkül. Voltak, akik rendszeresen segítenek, mások már tavaly karácsonykor is adományoztak.
Titkon abban is reménykedtünk, hogy a város szociális területért felelős alpolgármestere is megjelenik, és saját költségén hoz némi adományt, különösen annak fényében, hogy meghívásainkra hosszú ideje nem érkezik válasz.
Minden adományozónak hálásak vagyunk.
Közösségünk megválasztotta a 2025-ös év debreceni „szívembereit” is. Egyhangú döntéssel az az ismeretlen debreceni család kapta a tiszteletbeli címet, amely minden ételosztásunkra pizzát hoz a gyermekeknek. Névtelenül, önzetlenül, pusztán emberségből és szeretetből teszik ezt. Mély tisztelettel hajtunk fejet előttük.
Az egyesület legközelebb 2026. január 25-én várja vendégeit meleg étellel, jó szóval és szeretettel.
– Tukoráné Kádár Ibolya, az egyesület vezetője –
