“Vízgyűrű Debrecen körül” – aláírták a Civaqua projekt folytatásáról szóló támogatási szerződést

Ez újabb fontos lépése annak, hogy a Keleti-főcsatorna vize Debrecen északi és keleti területeire eljusson, hozzájárulva a város kiegyenlített vízháztartásához, a természeti értékek megőrzéséhez és a biodiverzitás fejlesztéséhez. Továbbá a decemberi közgyűlés dönthet arról, hogy Debrecen önkormányzata benyújthatja pályázatát a KEHOP_PLUSZ-1.2.21-24-2025-00004 azonosítószámú kiírásra, melynek sikeressége esetén Civaqua Plusz néven valósít meg további beruházásokat, amelyek nagymértékben támogatják Debrecen csapadékvízgazdálkodási és ökológiai fejlesztéseit.

CIVAQUA II. ÜTEM

A Civaqua-program II. üteme Debrecen Zöld Kódexének kulcseleme, amely a „Vizet a Nagyerdőnek!” és „Vizet az Erdőspusztának!” intézkedésekkel biztosítja az ökológiai célokat. A most aláírt támogatási szerződés egy 2024-ben született kormányhatározat alapján a finanszírozást biztosítja és rendeli hozzá a Civaqua-projekt második üteméhez. Európai uniós források felhasználásával lehetővé teszi azt, hogy elinduljon a projekt, melynek valamivel több mint 40 milliárd forint a teljes összköltsége.

“Zöld Kódex”, rózsaszín (füst)köd. Hiányosságoktól hemzseg Debrecen környezetvédelmi terve. Vélemény

A Civaqua-program II. ütemének célja, hogy a Keleti-főcsatorna vizét Debrecen északi és keleti területeire is eljuttassuk.

Ehhez meg kell építeni egy 13,5 km hosszú gravitációs vezetékrendszert, amely a vizet a 2023-ban megépült magasponti kiegyenlítő tározótól Debrecen-Pallag térségébe, a Pallagi-csatornába juttatja.

A 13,5 km hosszú nyomvonalon helyenként vízkivezetésre is lesz lehetőség annak érdekében, hogy a helyi élővilágnak is kedvező feltételeket teremtsünk, illetve a helyi mikroklímát is javítsuk.

A Pallagi-csatornából két irányba vezet majd a víz útja: egy vízszétosztó műtárgy segítségével egyrészt déli irányba, a Nagyerdő vízpótlására; másrészt a Kondoroson és a Cserei-éren keresztül a Fancsikai-tározók irányába. Utóbbihoz szükséges a Kondoros és a Cserei-ér csatornák átfogó fejlesztése, mederburkolása, illetve új összekötő csatorna (Kondoros – Cserei-ér összekötő csatorna, Cserei-ér – Fancsika I. összekötő csatorna) megépítése. A nyílt medrű csatornák mentén lehetőség lesz vízvisszatartásra, ökológiai vízpótlásra is amellett, hogy a víz rajtuk keresztül a Fancsika I. tározóba jut. A víz a Kati-éren keresztül innen éri el a Fancsika II. tározót, illetve a Vekeri-tavat.

A Civaqua II. ütem fő műszaki tartalma

Vízszállítás és elosztás:

• Gravitációs vezetékrendszer: megközelítőleg 13,5 km hosszú vezeték épül a magasponti kiegyenlítő tározótól Debrecen-Pallag térségébe, a Pallagi-csatornába.
• Csatornarendszer-fejlesztés: Fejlesztésre kerül a Pallagi-csatorna (megközelítőleg 2400 m), és kiépülnek az összekötő csatornák (pl. Kondoros – Cserei-ér, Cserei-ér – Fancsika I.), magában foglalva a Kondoros és a Cserei-ér átfogó fejlesztését, mederburkolását.
• Műtárgyak: megközelítőleg 19 db műtárgy fejlesztése, építése, távjelző- és vagyonvédelmi rendszerekkel.

Ökológiai és rekreációs célok:

• Nagyerdő vízpótlása: Egy vízszétosztó műtárgy biztosítja a vizet a Nagyerdő vízháztartásának javítására. Létrehoznak egy megközelítőleg 2 hektáros erdei szivárogtató tározót, aminek eredményeként 4 méteres talajvízszint-emelkedés várható 0,5 km körzeten belül, ezzel javítva a Natura 2000-es erdő életminőségét.
• Erdőspusztai tavak revitalizációja: A csatornarendszer eljuttatja a vizet a Vekeri– és a Fancsikai-tározókig. Tervezett a tavak kotrása (megközelítőleg 220 ezer köbméter), a medrek rehabilitációja és invazív fajok irtása.
• Monitoring és Vezérlés: Üzemirányítási központ épül, valamint korszerű monitoring és kamera rendszer a vízháztartás ellenőrzésére.

A Civaqua-program üzemeléséhez kapcsolódó naperőmű beruházás:

Az Energiaügyi Minisztérium pályázati forrásából valósul meg az alábbiak szerint:

• A hálózatfejlesztést a TIVIZIG, mint beruházó az OPUS Titásszal, mint szolgáltatóval egyeztetve alakítja ki, amely tervezetten a 2025. december 31-ig megkötendő szerződés értelmében valósul meg. A beruházásra 151 088 725 forint áll rendelkezésre.
• A napelempark építését az OVF, mint beruházó valósítja meg. A beruházás támogatásáról kormánydöntés született, amelynek összege 3.575.000.000 forint. A tervezés előkészítésére 50 030 000 forint összeg áll rendelkezésre az OVF részére.

CIVAQUA PLUSZ

A Civaqua Plusz keretében valósulhat meg az Ökopark létrehozása a Tócóvölgyben, valamint a Debreceni Vízgyűrű – egy komplex csapadékvisszatartó és hasznosító rendszer –, amely a Civaqua II.-vel integrálva teremti meg a város körül a „kék gyűrűt”a tavak és csatornák hálózatát. Ez a rendszer a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segíti, helyben tartva a csapadékot és hasznosítva a termálvizeket.

A pályázat konkrét célja, hogy a települések – természet- vagy természetközeli megoldások révén –kezeljék a vízgazdálkodási kihívásokat: pl. az egyenetlen csapadékeloszlás, hirtelen lezúduló esők okozta károk, villámárvizek, belvízveszély, vagy aszály idején a vízhiány. Támogatja a zöld- és “kék infrastruktúra” – azaz vízvisszatartás, vízmegtartás, vízfolyások revitalizációját, az esővíz-gyűjtés és csapadékvíz-gazdálkodás, természetalapú tájgazdálkodás – fejlesztését. A fejlesztés összköltsége megközelítőleg 5 milliárd forint.

A projekt részei:

1. A Vekeri-tó rehabilitációja:A Vekeri-tó az éghajlatváltozás hatásai miatt az elmúlt évtizedben egyre gyakrabban száradt ki teljesen, mivel vízutánpótlása jelenleg kizárólag a lehulló csapadékból történik.

A tó északi medréből eltávolításra kerül a nád gyökérzetével összenőtt, mintegy 15 cm-es felső réteget, ami lehetővé teszi a korábbi 7,2 hektáros vízfelület visszaállítását. A tófenék mélyebb kotrásra nincs szükség, helyette természetes anyagokkal erősítik meg a vízmegtartó képességet, hogy a víz ne szivárogjon el. A közel 4,5 hektáros tórészen a természetes vegetáció megmarad, biztosítva az ökológiai folytonosságot, ugyanakkor a teljes feltöltés során mintegy 2,5 hektárnyi nyílt vízfelület itt is kialakul.

A zöldinfrastruktúra-fejlesztések túlnyomó része mintegy 10 hektáron valósul meg, nagyléptékű, extenzív jelleggel.

A rekreációs használathoz kapcsolódva mintegy 8 000 négyzetméteren jóléti elemek is létesülnek: a felújított stég, természetes anyagokból épülő játszótér/kalandpark, fa szerkezetű piknikhelyek, melyeket biodiverz virágos gyep telepítése egészít ki.

2. A Tócóvölgy Ökopark:Négy tóból álló rendszer (megközelítőleg összesen 3 hektáros vízfelület) kialakítása, amelynek feladata a környező városrészekre, területekre hulló, jelenleg központi kezelésű rendszerbe elvezetett csapadékvizek helyben tartása.

A tavak és a Tócó vízminőségét és vízmennyiségét korszerű online monitoring rendszer figyeli, amelynek adatai a városirányításhoz, a KER-hez és a Civaqua vezérlőközpontjába is eljutnak.

3. Kondoros – csapadékvíz-visszatartás és termálvíz-hasznosítás:
   • Új tavak:Csapadéktározó tavak (pl. Acsádi út menti víztározó, Meggyes környéki víztározó) építése az északkeleti városrészi vizek helyben tartására, természetes vízzárással. A helyszín tekintetében, a tervezési feladatot megalapozó hidrogeológiai vizsgálat alapján kerül majd meghatározásra, hogy a Meggyes vagy az Ungvárikert alkalmasabb a városrészi vizek helyben tartására és hasznosítására. A tavak vízutánpótlását és leeresztését távvezérlésű zsilipek biztosítják.
   • Termálvíz-újrahasznosítás:A Nagyerdei Gyógyfürdő medencevizét leválasztják, kezelés után az Acsádi-tóba vezetik, ahol a csapadékvíz tovább hígítja. Ezzel évente mintegy 1 millió köbméter víz kerül újrahasznosításra.
   • Kondoros revitalizáció:A csatornát természetesebb, hullámzó medervonallal alakítják át, ami lassítja a víz lefolyását és javítja a helyi élőhelyek állapotát. Emellett pihenőhelyeket alakítanak ki, és a part mentén új növényzetet telepítenek.

A projekthez kapcsolódó folyamatoknak olyan ütemben kell haladniuk, hogy 2029 decemberéig el is lehessen számolni a felhasznált forrásokkal az Európai Unióval.

Fotó: debrecen.hu