A Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság 2024-ben kezdett bele a fokozottan védett lápi póc ex situ, azaz természetes élőhelyen kívüli szaporításába.
Munkájuk első eredményei ősszel érkeztek: 157 egynyaras egyedet engedtek vissza a fokozottan védett beregi Nyíres-tóba, további 176 példányt pedig a szintén beregi Navat láp területére. A két helyszín gondos kiválasztása nem a véletlen műve volt: a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszéke és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága évekig tartó kutatásai alapján ezek a lápok kínálják a legbiztonságosabb feltételeket a faj újbóli meghonosításához.
A kihelyezett halak már ivarérettek voltak, így reális esély mutatkozott arra, hogy 2025 tavaszán sikeres ívás történik. Ennek igazolására tavasszal ismét felkeresték az élőhelyeket, és a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakembereivel közösen próbáltak idei születésű példányokat fogni.
A lápok nagy kiterjedése miatt kérdéses volt az eredményes mintavétel, ám kételyeink hamar szertefoszlottak: mindkét helyen sikerült idei születésű példányt fognunk! Ez egyértelműen igazolja, hogy a mesterségesen szaporított lápi póc példányokkal eredményes természetvédelmi célú rekolonizációs telepítés végezhető – olvasható a társaság közösségi oldalán.
Miért fontos mindez?
A lápi póc Magyarország fokozottan védett, őshonos halfaja, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Az IUCN besorolása szerint sebezhető (Vulnerable) faj. Herman Ottó idejében még olyan gyakori volt az Alföld mocsaraiban, hogy baromfik és sertések takarmányozására is használták.
A faj hanyatlása az árvízszabályozási és lecsapolási munkálatokkal kezdődött, amelyek élőhelyeinek jelentős részét megszüntették. A megmaradt állományokat tovább sújtotta az inváziós amurgéb (Perccottus glenii) terjedése. Ez a halfaj bizonyítottan megtizedeli a pócok ivadékát, és erős konkurenciát jelent a táplálékért is. Ha az amurgéb megjelenik egy lápban, a lápi póc helyi állománya rendszerint néhány év alatt összeomlik.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy mesterséges szaporításból származó egyedekkel sikeresen lehet újra benépesíteni olyan élőhelyeket, amelyekben a faj ismét esélyt kaphat a fennmaradásra. Ez a módszer a lápi póc hosszú távú megőrzésének egyik legfontosabb eszköze.
