“Lopnak” címmel indított új oldalt az aHang, amelyben a NER elmúlt 15 évének szereplőit vonultatják fel egy arcképcsarnokban. Elérhető rajta nemzeti szégyenfal és szégyentérkép is, amelyeken megyei szinten megnézhetjük azokat a politikusokat és oligarchákat, akik a civil szervezet szerint a markukban tartják az országot.
Mint írják, a Lopnak nem csupán egy új weboldal, ez egy hosszú távú kampány, amely a választásokig végigkíséri, hogyan épül fel, működik és gazdagodik újra és újra ugyanaz a hatalmi háló. Az aHang célja ezzel, hogy megmutassák, a vezető politikusok és a gazdasági elit már az egész országot behálózták: kis gömböcként mindent befalnak, miközben az átlagemberek, a nagy többség nem jut előre.
Az arcképcsarnokban láthatunk országgyűlési képviselőket, kormánytagokat, oligarchákat és NER-családtagokat is. Az aHang közleménye szerint külön adatlappal láthatjuk az elmúlt 15 év szereplőit, akik a rendszer kiépítéséért felelősek.
“Politikai felelősségünk van nekünk is. Minden néma perc, minden hallgatás, minden „nem az én dolgom”: egy újabb összekacsintás a hatalommal. Ez ellen indulunk most el! Most eljött az ideje, hogy még többet tegyünk, rendszerszinten mutassuk meg, kik tartják markukban az országot. A Lopnak célja, hogy ne csak hírekben, elszórtan lássuk az ügyeket, hanem összefüggéseiben: nevekkel, arcokkal, kapcsolatokkal. Ez látlelet a kételkedők számára és figyelmeztetés mindannyiunknak.” – fogalmazta meg az oldal kapcsán Szalóki Viktor, az aHang politikai igazgatója.
A tartalom nem végleges, tovább dolgoznak azon, hogy mindenki rajta legyen, aki az elmúlt évek politikai bűneinek felelőse. Az aHang azt ígéri, a választásokig mindent megtesz azért, hogy mindenkihez eljuttasa a szégyenfalat.
Hajdú-Bihar megyéből egyelőre kizárólag fideszes országgyűlési képviselőket találunk a szégyenfalon
Tasó László, “a lombkoronás király”
Tasó László 1994 és 2014 között volt Nyíradony polgármestere, 2004-től a Fidesz országgyűlési képviselője.
A Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Egyesület, amelyet Tasó alapított (noha papíron már nem tag) egy többmilliárdos wellnesshotelt tervezett Nyíradonyban. A 40 szobás, háromcsillagos létesítményt uniós és egyéb támogatásokból, köztük az állami Kisfaludy-programból kívánják megvalósítani. Ugyanakkor az egyesület 2020-as pénzügyi beszámolója 141 millió forint veszteséget mutatott, ami felveti a kérdést: honnan lehetett forrása egy ekkora fejlesztésre?
Tasó László megfenyegette a nyíradonyiakat: “Ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled!”
A beruházás részfinanszírozására állítólag kapott 150 millió forintot „állami támogatási rendszeren kívüli” támogatásként, de ez valójában a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Kisfaludy-programja volt. Az egyesület ennek egy részéből ingatlanokat vásárolt Tasó feleségétől és cégétől – azaz a támogatás egy része a Tasó családnál landolt. Az országgyűlési képviselő ezt visszásnak sem tartja, mondván, az nem közpénz.
Nyíradonyban uniós forrásból lombkoronasétányt és egy 1200 méteres futópályát építettek – ezek túlnyomó része Tasó László erdejében valósult meg, illetve a felesége és az általa alapított egyesület földjein. Az integritás hatóság súlyos szabálytalanságokat talált az ügyben, és rendőrségi feljelentést is tett. Tasó László mindezt koncepciós eljárásnak minősítette.
A nyíradonyi önkormányzat vagyonkezelő cégétől (Nyíradonyi Vagyonkezelő Kft.) is rendszeresen vásároltak irodaszereket és nyomtatványokat – hektikus tételekkel, de havi szinten nettó mintegy 250–300 ezer forint értékben –, egy Tasó László által alapított, jelenleg a nővére és a húga tulajdonában lévő bolttól (Quattro Trend Kft.). Összességében 2020 és 2024 között a város vagyonkezelője több mint 820 millió forintot költött a Tasó család érdekeltségeire.
A nyíradonyi város előző ciklusában – amikor Tasó László testvére, Tasó Béla volt a polgármester – több százmilliós, pontosan 250 millió forintnyi uniós támogatás tűnt el az önkormányzati számlákról. Az új, Szilágyi Zoltán vezette városvezetés rendőrségi feljelentést tett ismeretlen tettes ellen költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával. A NAV nyomozást indított az ügyben. Ezzel párhuzamosan Tasó Béla és László magánvádas eljárást indított Szilágyi ellen.
Tiba István, “az NB I-es”
Tiba István 1998 és 2002 között Balmazújváros önkormányzati képviselője, 2006 és 2014 között a város polgármestere. 2002 óta a Fidesz országgyűlési képviselője.
A polgármesteri hivatali utódját jogerősen öt év szabadságvesztésre ítélték még Tiba polgármestersége alatt jegyzőként elkövetett hivatali vesztegetés miatt, de sosem vonult be letölteni a büntetését – minden valószínűség szerint Áder János egyik utolsó intézkedéseként végül kegyelmet kapott.
Balmazújváros futballklubjának ügye – amelynek hátterében jelentős közpénzek állnak – kacifántos politikai és pénzügyi műveletként rajzolódik ki. Tiba István 2011 körül döntött úgy, hogy a balmazújvárosi közösség megérdemel egy NB I.-es futballcsapatot. Vezetése alatt a klub feljutott a másodosztályból az élvonalba, de a profi szereplés pénzügyileg sosem vált fenntarthatóvá – ennek hiányában néhány év után újra visszaesett, súlyos veszteségeket halmozott fel, majd 2020-ban a Balmazújváros Sport Kft. felszámolás alá került.
“Örömteli hangulatban” osztott választási krumplit Tiszagyulaházán Tiba István fideszes képviselő
A pályafutás finanszírozásában jelentős szerepet játszott a közpénz: 2016 körül egymilliárd forint állt rendelkezésre stadion-rekonstrukcióra, TAO-támogatásokra és még egy 100 milliós kormányzati “mentőövre” is sor került.
A felszámolási eljárás során, 2021 februárjában a Balmazújváros Sport Kft. tulajdonában álló stadion 34%-os része – benne az infrastrukturális beruházásokkal, gépekkel, öltözőkkel stb. – árverésre került. Az új tulajdonos nem más lett, mint a Tiba István által vezetett Balmazújváros Football Club, amelyért a kikiáltási árnak megfelelően 197,75 millió forintot fizetett. Kérdés, honnan volt erre a pénz.
A klub korábbi éves bevételei mindössze 130–150 millió forint körül mozogtak, mely az MLSZ és az önkormányzat támogatásaiból jött be – ez a forrás nem lett volna elég a licitre. Viszont 2020 novemberében az Emberi Erőforrások Minisztériuma 150 millió forint támogatást juttatott a Balmazújvárosi Football Clubnak “sportlétesítmény-beruházás” címén. A klub 2020-as beszámolójában a pénz szerepelt – a pénzeszközök összege 29,4 millióról 206,7 millióra ugrott – ám ebből egy fillért sem használtak fel abban az évben. Így az következhet, hogy ebből finanszírozta Tiba István csapata a stadion megvásárlását.
Emellett a Városi Civil Alap pályázatból egy, a Tiba István elnöklésével működő szervezet is kapott 9 millió forint támogatást.
Pósán László, “az oktatás őre”
Pósán László 1998 óta a Fidesz országgyűlési képviselője Debrecenben.
Pósán 2024-es vagyonnyilatkozata szerint nincs egyetlen ingatlana sem, cserébe 68 millió forint megtakarítása van állampapírban.
Pósán László feleségét, Pósánné Rácz Annamáriát felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkárnak nevezte ki a miniszterelnök 2024-ben – azaz ahhoz a tárcához került, amelyet a férje oktatási bizottsági elnökként ellenőriz.
Kósa Lajos, “a csengeri örökös”
Kósa Lajos 1990 óta parlamenti képviselő, 1998 és 2014 között debreceni polgármester, illetve 2017–2018-ban 238 napig ő volt a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter.
Ugyan a neve közismert a magyar politikában, nem erről, hanem a csengeri örökösnő botrányról a legismertebb. Az ügy még 2013-ban kezdődött, amikor egy csengeri asszony azt állította, hogy egy több ezer milliárd forintos örökség várományosa, és ebbe az ügybe Kósa Lajost is bevonta, aki közjegyzői okiratban vállalta, hogy segít a pénz hazautalásában és kezelésében.
A nyilvánosságra került dokumentumok szerint Kósa vállalta, hogy közreműködik 4,3 milliárd eurónyi, akkoriban több mint 1300 milliárd forintnyi vagyon kezelésében. Később az is kiderült, hogy az asszony egyes állításai szerint Kósa édesanyjának is ígért több százmilliós összegeket, illetve ajándékokat, például egy luxus mezőgazdasági vállalkozást. A politikus ezzel kapcsolatban tagadta, hogy pénzt kapott volna, és azt állította, hogy átverték.
Bár az ügy megdöbbenést keltett, nem lettek jogi következményei Kósára nézve. Az asszony ellen később csalás miatt eljárás indult, míg Kósa esetében a hatóságok nem találtak bűncselekményre utaló bizonyítékot.
Kósa Lajos édesanyja is szerencsésnek bizonyult: a nyolcvan év körüli nő 2015-ben vásárolta meg a felszámolás alatt álló Szalka-Pig Kft.-t, a következő évben pedig már 123 millió forint állami támogatást nyert a telep fejlesztésére.
Kósa Lajos neve ezen kívül más, átláthatósági szempontból aggályos ügyek kapcsán is felmerült. Hozzá köthető a később legendássá vált “elveszti közpénz-jellegét” kifejezés: ezzel magyarázta a jegybanki alapítványok nyilvánosságának korlátozásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet az Alkotmánybíróság később alaptörvény-ellenesnek talált.
Emellett 2021-ben ő volt az első fideszes politikus, aki nyilvánosan elismerte, hogy a magyar állam megvásárolta a Pegasus kémszoftvert, ami a megfigyelési botrány központi eleme lett.
