A Magyar Közgazdasági Társaság a hazai akkumulátorgyártás munkaerőpiaci vonatkozásait elemző online konferenciájáról tudósított a Portfolio.
A beszámoló szerint a kutatók úgy látják, az alacsony hozzáadott értékkel jellemezhető akkumulátorgyártásra való szakosodás nem segíti elő az ország felértékelődését a nemzetközi értékláncokban.
Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont alapítója szerint az évtized közepére várhatóan 30 ezernél több ember fog dolgozni. 2021 őszéig a kormányzati adatok alapján már 14 ezer munkahely jött létre az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódóan.
Hozzátette, a gyártósoron dolgozó operátorok alapbérei nem elegendők a megélhetéshez, így a magasabb vagy tisztességesebb béreket túlórákkal, bónuszokkal, pótlékokkal és béren kívüli juttatásokkal lehet elérni. Ha viszont a dolgozó az adott hónapban elesik ezektől, mert mondjuk néhány napig például táppénzen volt, akkor nagyon nehéz a megélhetése.
Éltető Andrea, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa pedig arról beszélt, hogy a kínai CATL debreceni akkumulátorcella-gyártó üzemében is alapvetően operátorokra, betanított munkásokra lesz szükség, hiszen a vezető operátorok, menedzserek kínaiak lesznek, és hasonló tendencia figyelhető meg a hazai akkumulátor-értéklánc többi gyárában is.
