Méliusz Juhász Péter születésének négyszázkilencvenedik, halálának négyszázötvenedik évfordulóján a református énekmondás korabeli hagyományának felelevenítésével foglalkoztak a Nagytemplomban péntek este. Arról is szó volt, hogy milyen izgalmas találkozásokat, kölcsönhatásokat, mixeket lehetne létrehozni a különféle korokból való hasonló formátumok, az énekmondás, a históriás ének, a ballada, a slam, a rap stb. találkozásaiból.
Van abban sok igazság, hogy egyes emberek is nagy hatással tudnak bírni a történelemre. Debrecen életében ilyen személyiség volt, aki tíz évnyi püspöksége alatt megvetette a debreceni identitás alapjait, ennek a rövid időszaknak a hatása ma is velünk van – írja Méliusz Juhász Péterről Puskás István alpolgármester.
Méliusz Juhász Péter meghatározta Debrecen identitását
Születésének négyszázkilencvenedik, halálának négyszázötvenedik évfordulóján nemcsak a református egyház, de az egész város kell, hogy emlékezzen rá.
Pénteken este a Nagytemplomban a református énekmondás korabeli hagyományának felelevenítésével éltették emlékezetét és Debrecen identitását a református énekmondás korabeli hagyományának felelevenítésével.
Ezzel együtt Kobzos Kiss Tamás művészete előtt is tisztelegetek. 16–17. századi énekek csendültek fel Kobzos Kiss Tamás repertoárjából Csörsz Rumen István historikus zenész hangszerelésében.
Az énekmondás után Tóth Kingával arról beszélgetett az alpolgármester, hogy milyen érvényes forma is az énekmondás, az énekes történetmondás, milyen izgalmas találkozásokat, kölcsönhatásokat, mixeket lehetne létrehozni a különféle korokból való hasonló formátumok, az énekmondás, a históriás ének, a ballada, a slam, a rap stb. találkozásaiból.
Nincs meglepetés, a Méliusz is a Könyv barátai hálózat tagja lett
