A Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészség vádirata szerint Vné K.J. 2010 nyarától különböző fórumokon hirdette, hogy akár BAR listán szereplő személyek részére is tud személyi kölcsönt szerezni. Az elsőrendű vádlott ebben az időszakban hitelközvetítőként szoros kapcsolatot épített ki az egyik Debrecenben is működő takarékszövetkezet ügyintézőjével és pénztárosával, az ügy másod-, és harmadrendű vádlottjával. J.B. és S. Jné segítségével az elsőrendű vádlott ki tudta játszani a hitelbírálathoz szükséges ellenőrzést a bankközi adós- és hitelinformációs (BAR) rendszerben. A szerződő felek személyes okmányairól fénymásolat készült, a rajtuk lévő születési adatokban egy-egy számot átírtak, a hiteligénylés során aztán a meghamisított adatok lettek rögzítve, és ezek kerültek be a kölcsönszerződésekbe is. A hitelbírálatokat megelőzően, a rendszerben szereplő adatok alapján a bankfiók vezetője ellenőrizte, hogy az illető szerepel-e a BAR listán, a hamis adatok miatt azonban a rendszer nem jelzett találatot. A három vádlott közreműködésével 93 vádlott jutott 310 és 800 ezer forint közötti személyi kölcsönökhöz – írja a vádirat.
Az ügyészség szerint J.B. ügyintézőként az esetek jelentős részében az elsőrendű vádlottól vette át a hiteligénylő adatlapokat és a dokumentumokat, a szerződő felek sokszor jelen sem voltak. J.B. az iratok, a személyi és munkáltatói adatok valóságtartalmát szándékosan nem ellenőrizte. Szerződéskötéskor egyébként a szerződő feleket személyes okmányaik alapján kellett volna azonosítani és össze kellett volna vetni a rendszerben rögzített adatokkal – ezt azonban a másodrendű vádlott elmulasztotta. A pozitív hitelbírálatokat követően hasonlóképpen kellett volna eljárnia a pénztárosnak is, kifizetés előtt az ügyfél személyes adatait az eredeti okmányok alapján kellett volna ellenőriznie. S. Jné azonban ezt szándékosan egyszer sem tette meg, hiszen tisztában volt a valós körülményekkel – tartalmazza a vád. Több esetben arra is volt példa, hogy a pénztáros a kölcsönösszeget nem is az ügyfeleknek, hanem az elsőrendű vádlottnak adta oda.
Az ügyfelek jelentős részének állandó munkahelye, rendszeres jövedelme nem volt, és általában tartoztak más bankoknak is, így nem feleltek meg a feltételeknek. Hamis munkáltatói igazolást nyújtottak be, a BAR listán szereplő kölcsönvevők pedig úgy nyilatkoztak, hogy nincs egyéb banki tartozásuk. Minden ügyfél, kivétel nélkül pozitív hitelbírálatban részesült. A kölcsön kifizetésekor ügyintézési díjként valamennyien nagyobb összeget fizettek ki az elsőrendű vádlottnak, hiszen tudták: adataik meghamisítása nélkül legálisan nem juthattak volna hitelhez. Volt, aki 540 ezer forint személyi kölcsönéből 60 ezret adott a „kezesnek”, 300 ezret pedig az elsőrendű vádlottnak, így neki 180 ezer forint maradt. Vné K.J., J.B. és S. Jné a jogtalan haszonszerzés érdekében megtévesztette a takarékszövetkezet fiókvezetőjét és hitelbírálatot végző munkatársát is.
A három vádlott összesen 54 hitelszerződést kötött, amelyek alapján a takarékszövetkezet összességében több mint 25 millió forintot fizetett ki az ügyfeleknek, akik később csak a hitelek töredékét törlesztették.
