Az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a hajdina iránt, amely nemcsak táplálkozási szempontból értékes, hanem termesztési oldalról is figyelemre méltó növény. Bár neve gabonát sejtet, valójában álgabonáról van szó, amely kiválóan illeszkedik a modern, funkcionális élelmiszerek iránti kereslethez.
Gluténmentes volta, kedvező beltartalmi értékei és sokoldalú felhasználhatósága miatt egyre több fogyasztó fedezi fel újra.
Álgabona, amely kilóg a sorból
A hajdina (Fagopyrum esculentum) a keserűfűfélék családjába tartozik, eredetileg Közép-Ázsiából származik. Európában elsősorban Kelet-Közép-Európában és Ázsiában van hagyománya, ugyanakkor Nyugat-Európában is egyre keresettebb alapanyagnak számít. Enyhén diós ízvilága miatt kásák, palacsinták, saláták és köretek alapja, lisztje pedig keverve jól használható sütőipari termékekhez.
Mit tud 100 gramm hajdina?
A hántolt hajdinamag energiatartalma megközelítőleg 340–350 kcal/100 gramm. Szénhidráttartalma magas, körülbelül 70–71 gramm, ugyanakkor ezek döntően összetett szénhidrátok, amelyek lassabban emelik a vércukorszintet.Fehérjetartalma közel 10 gramm, ami kiemelkedőnek számít az álgabonák között, ráadásul esszenciális aminosavakat – például lizint – is tartalmaz. Zsírtartalma alacsony, 1,5–2 gramm, míg rosttartalma 3–4 gramm körül alakul.
Funkcionális élelmiszer a javából
A hajdina nem véletlenül szerepel gyakran a „szuperélelmiszerek” listáján. Jelentős mennyiségben tartalmaz antioxidáns hatású flavonoidokat, köztük rutint, amely hozzájárulhat az érfalak rugalmasságának megőrzéséhez.Ásványianyag-összetétele is kedvező: magnézium-, vas- és cinktartalma támogatja az idegrendszer, az immunrendszer és az anyagcsere működését. Gluténmentes jellege miatt a cöliákiások és a gluténérzékenyek étrendjében is biztonságosan alkalmazható.
Zab és hajdina: más szerep, más előny
Gyakran merül fel a kérdés, hogy a hajdina mennyiben jelent alternatívát a zabhoz képest. Táplálkozás-élettani szempontból azonban nem versenytársakról van szó: a zab és a hajdina másra jók. Míg a zab béta-glükán tartalmával elsősorban a koleszterinszint csökkentésében erős, addig a hajdina antioxidáns-profilja és kedvező aminosav-összetétele emeli ki a mezőnyből. A választás – vagy akár a kettő kombinálása – az egyéni étrendi céloktól függ.
Low carb étrendben is megállja a helyét – mértékkel
Magas szénhidráttartalma miatt a hajdina nem sorolható a klasszikus low carb alapanyagok közé. Tudatos adagolással azonban, különösen aktív életmód mellett, értékes része lehet egy kiegyensúlyozott, változatos étrendnek.
– Szöőr Bea –
