Nyílt levélben reagált a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács azokra az állításokra, amelyek a közelmúltban megkérdőjelezték a magyar alma élelmiszer-biztonságát. Az állásfoglalás egy civil szervezetek által közzétett nemzetközi vizsgálatra adott válaszként született meg, amely a boltokban kapható almák növényvédőszer-maradékait elemezte. A FruitVeB szerint a jelentés nem reprezentatív, a következtetések túlzóak, a kommunikáció pedig indokolatlanul ronthatja a fogyasztói bizalmat és a hazai almatermelés megítélését.
Nemzetközi jelentés indította el a vitát
2026 januárjának végén a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) tette közzé a Pesticide Action Network Europe (PAN Europe) vizsgálatának eredményeit. A jelentés 13 európai országban összesen 59, kiskereskedelmi forgalomban vásárolt almaminta növényvédőszer-maradék-tartalmát elemezte. A vizsgálat eredményeit kísérő kommunikációban olyan megállapítások jelentek meg, amelyek az almafogyasztás egészségügyi kockázataira utaltak. Ezek a kijelentések rövid időn belül széles körben elterjedtek, és a közbeszédben „almabotrányként” kezdtek hivatkozni az ügyre.
A FruitVeB szerint nem volt reprezentatív a mintavétel
A FruitVeB nyílt levelében elsőként a vizsgálat reprezentativitását kérdőjelezi meg. A szervezet rámutat: a 13 országra kiterjedő felmérés országonként átlagosan 4–5 mintát jelentett, Magyarországról pedig mindössze öt almát vizsgáltak.Ez a mennyiség a hazai almatermelés volumenéhez viszonyítva elenyésző, és nem alkalmas arra, hogy átfogó képet adjon a magyar alma minőségéről vagy a termelési gyakorlatról. A FruitVeB szerint a jelentés nem tartalmaz részletes információkat a mintavétel módjáról és az almák pontos származásáról sem.
Jogszabályok és határértékek: mit mutatnak az adatok?
A szakmaközi szervezet hangsúlyozza: az Európai Unióban szigorú szabályozás vonatkozik a növényvédőszerek használatára és a megengedett maradékanyag-szintekre (MRL-értékek). Ezek betartását hatósági ellenőrzések biztosítják.A nyílt levél szerint a vizsgált 59 almamintából 58 teljes mértékben megfelelt az uniós előírásoknak. A FruitVeB álláspontja alapján az adatok nem támasztják alá azt a következtetést, hogy az alma általánosságban egészségügyi kockázatot jelentene a fogyasztók számára.
Kommunikációs túlzásokra figyelmeztet a szervezet
A FruitVeB nem a vizsgálat tényét, hanem annak értelmezését és nyilvános kommunikációját tartja problémásnak. Álláspontjuk szerint az erős, figyelemfelkeltő megfogalmazások – amelyek veszélyesnek vagy kockázatosnak állítják be az almafogyasztást – nincsenek arányban a rendelkezésre álló adatokkal. A szervezet szerint az ilyen üzenetek indokolatlan félelmet kelthetnek a vásárlókban, és hosszú távon káros hatással lehetnek a hazai gyümölcstermesztés piaci megítélésére.
Miért tartotta fontosnak a FruitVeB a megszólalást?
A nyílt levél célja a FruitVeB szerint az volt, hogy szakmai alapokra helyezze a vitát. A szervezet hangsúlyozza: a magyar alma biztonságos, ellenőrzött körülmények között kerül forgalomba, és megfelel a hazai és uniós élelmiszer-biztonsági előírásoknak. A FruitVeB úgy látja, hogy az élelmiszer-biztonság kérdésében különösen fontos a pontos adatokra épülő, kiegyensúlyozott tájékoztatás, mivel a téma közvetlenül érinti a fogyasztók döntéseit és a termelők megélhetését.
Túlmutat az almán az ügy
A szervezet szerint az eset rávilágít arra is, hogy az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos kérdésekben milyen nagy szerepe van a felelős kommunikációnak. A FruitVeB álláspontja szerint csak tudományosan megalapozott, átlátható módszertanra épülő vizsgálatok és azok körültekintő értelmezése szolgálják valóban a fogyasztók érdekeit.
– Szöőr Bea –
Fotó: Frank Yvette
