Minőség a csészében: a rum útja a cukornádtól a téli teáig

Gasztro

A téli időszakban, amikor a kinti hőmérséklet tartósan fagypont alá süllyed, a meleg italok fogyasztása felértékelődik. Nem a mindennapok részeként, de egy-egy hosszú kint tartózkodás után néhány csepp rummal kiegészített csésze forró tea, jól esik. Ebben az esetben a hangsúly a minőségen és a párlat által hozzáadott aromákon van. Az ital típusától függően ugyanis alapvetően megváltozik a tea karaktere.

A rumkészítés technológiája a cukornád betakarításával veszi kezdetét, amelyet a száraz évszakban, gépi vagy kézi úton végeznek. A nyersanyagot az aratást követően cukorgyárban dolgozzák fel: a folyamat során keletkező pépes rost, az úgynevezett „bagasse” mellett kinyerik a nyers cukornádlét is. A gyártás központi alapanyaga a melasz, amely a cukornádlé finomítási eljárásának végterméke. A melasz karakterét a forralási ciklusok száma határozza meg: az első szirupként ismert könnyű melaszt, valamint a sütőmelaszként értékesített közepes és sötét változatokat követően jön létre a rumkészítők elsődleges alapanyaga, a fekete melasz. Ez a sötét, viszkózus paszta hordozza magában azokat a meghatározó  aromákat, amelyek a párlat alapját adják. A feldolgozás következő fázisában a melaszt nagy tartályokban, élesztőgombák hozzáadásával erjesztik. Az így keletkező cefre alkoholtartalma jellemzően 5-8% közötti. Ezt követi a lepárlás, amely üstös vagy oszlopos desztilláló berendezésekben történik,

eredménye pedig egy magas, körülbelül 65-75%-os alkoholtartalmú nyerspárlat.

A rum végső karakterét, textúráját és színét a fehér vagy vöröstölgy fahordókban végzett érlelés határozza meg. A folyamatot a házasítás (blending) teszi teljessé, ahol a különböző típusú tételek szakszerű keverésével alakítják ki a kívánt ízegyensúlyt. A palackozás előtti utolsó fázisban a szűrést követően – a szabályozott kereteken belül – cukorral vagy édesítőszerrel finomítják az ízprofilt, az egységes megjelenést pedig lepárlókaramell (E150a) hozzáadásával biztosítják.

 Tea és rum: egy igéretes kapcsolat

A teába adagolt rum esetében a forró folyadék felerősíti az illatanyagokat, így a gyengébb minőségű termékek technológiai hibái sokkal intenzívebben jelentkeznek.

A Szupermenta tesztjén, az érzékszervi bírálatok alapján a legmagasabb pontszámot elért, aromagazdagságuk miatt (teához is) javasolt rumok:

Plantation Barbados Grande Réserve

Havana Club Añejo 7 Años

Bacardi Reserva Ocho (8 éves)

És ha mindez felkeltette az érdeklést, jöjjön egy recept, ahol a cél a tea és a párlat  egyensúlya, ahol a rum nem domináns összetevőként, hanem kiegészítő aromaként jelenik meg.

Hozzávalók:

  • 2,5 dl minőségi fekete tea
  • 1-2 teáskanálnyi (kb. 0,5-1 cl) minőségi barna rum

Egy vékony szelet narancs vagy egy darab fahéj

Készítsük el a teát, majd hagyjuk hűlni 70-80 °C-ra. Ez megelőzi, hogy a hirtelen felszálló alkoholgőz elnyomja a rum és a tea finomabb illatjegyeit. Adjuk hozzá a minimális mennyiségű rumot. Ízlés szerint narancsszelettel vagy fahéjjal egészítsük ki, amely kiemeli a rum hordós, fás jegyeit.  Mindaddig amig  a barna rumok a teát is gazdagíthatják addig a fehér rumok jellemzően rövidebb érlelésűek, tisztább, semlegesebb profilúak. Elsősorban koktélokhoz javasoltak.

– Szöőr Bea –