A francia cukorkától a magyar karácsonyok elmaradhatatlan díszéig
Ki gondolná, hogy a karácsonyfán csillogó, sztaniolpapírba burkolt édesség immár több mint másfél évszázada a magyar karácsonyok egyik legfontosabb jelképe? A szaloncukor számunkra jóval több egyszerű édességnél: hagyomány, amely generációkon átívelve vált az otthonok ünnepi díszévé. Érdemes közelebbről is megismerkedni e különleges finomság történetével.
A francia fondant-tól a magyar szaloncukorig
A szaloncukor története a 19. századig nyúlik vissza. Elődjének a francia fondant-alapú édességet tekinthetjük, amely német cukrászmesterek közvetítésével érkezett Magyarországra. A ma ismert szaloncukor az 1870-es években jelent meg, és ekkor kezdett igazán elterjedni.
A kezdeti változatok még egyszerűbbek voltak: nádcukorból és mézből főzött golyócskák, cukorkaféleségek és kakaós készítmények, amelyeket selyempapírba burkoltak, majd színes sztaniollal díszítettek. Jókai Mór műveiben „szalonczukkedli” néven említi, a német Salonzuckerl kifejezés nyomán.
Jelentős fordulópontot hozott, amikor az édesség csokoládébevonatot kapott. Ez nemcsak ízében tette gazdagabbá a szaloncukrot, hanem megóvta a kiszáradástól is.
Tudta?
A budapesti Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményében több mint harmincféle színű, régi szaloncukor-csomagoló sztaniolpapírt őriznek. A kollekció része egy különleges „riccelőgép” is, amely a csomagolópapírok gyors rojtozását tette lehetővé.
A szaloncukor útja az otthonoktól a gyárakig
A szaloncukrokat kezdetben egyenként, kézzel csomagolták, ám az iparosodás ezt a hagyományt is átalakította. A 19. század végére a cukrászdák már új, különleges ízekkel készültek, így egyre szélesebb választékban kínálták az ünnepi édességet.A 20. század közepén a csokoládégyárak tömeges gyártásba kezdtek. Ekkor jelentek meg a máig népszerű klasszikusok, például a zselés és a marcipános szaloncukrok. A gépesített szaloncukorgyártás hazánkban Gerbeaud Emil és Stühmer Frigyes nevéhez fűződik, akik az 1920-as években indították el az édesség tömegtermelését. A két világháború között már mintegy hetvenféle szaloncukor közül választhattak a vásárlók, harmincféle különböző csomagolásban.A szaloncukor egyediségének és kulturális jelentőségének elismeréseként 2024-ben elnyerte a Hungarikum címet.
Mitől lesz egy szaloncukor különleges?
A „különleges”, „különleges minőségű” vagy „prémium” megjelölés nem csupán hangzatos jelző a csomagolásonhttps://szupermenta.hu/milyen-szabalyok-alakitjak-a-szaloncukrokat/: kizárólag azok a szaloncukrok viselhetik, amelyek alapanyagaikban és előállítási folyamatukban is szigorú előírásoknak felelnek meg.
A különleges marcipán szaloncukor korpusza például kizárólag egyszeres mandulamarcipánból készülhet. Ez azt jelenti, hogy egy tömegrész olajosmagbél – vagyis mandula – és egy tömegrész cukor felhasználásával állítják elő, a glükózszirup szárazanyag-tartalmát is beleszámítva. Fontos kikötés továbbá, hogy az ilyen édesség nem tartalmazhat aromát, bevonataként pedig kizárólag étcsokoládé használható.
A különleges vajkaramellás szaloncukor esetében a korpusznak legalább 85 százalékban különleges vajkaramellából kell állnia. Amennyiben bevonatot kap, az szintén csak ét- vagy tejcsokoládé lehet, más alternatíva nem megengedett.
Kézműves szaloncukrok – ahol a szakértelem számít
A kézműves – vagy kézmíves – szaloncukrokra vonatkozó szabályozás külön fejezetet érdemel. Ahhoz, hogy egy édesség kézművesnek minősüljön, az elkészítés során meghatározó szerepet kell kapnia a kézi munkának és a szakmai tudásnak.
A Magyar Élelmiszerkönyv 2-109-es irányelve szerint ezek a szaloncukrok „mívességgel” készülnek, és előállításuk során törekedni kell az adalékanyagok, valamint a technológiai segédanyagok mennyiségének csökkentésére. A cél egyértelmű: olyan termék szülessen, amely nemcsak ízében, hanem minőségében és hitelességében is kiemelkedik a tömegtermékek közül.
Nem mindegy, mi kerül a csomagolásra
A szaloncukor esetében a külcsín legalább annyira fontos, mint a belbecs. A hagyományos szaloncukrokat szemenként csomagolják, két végükön rojtozott selyempapírba, majd színes alufóliába vagy fóliába, illetve fémgőzölt fóliába burkolják. A csomagolást klasszikus pillangós zárással rögzítik.
A termék megnevezésében kötelező feltüntetni a szaloncukor fajtáját – például fondan- vagy zselés szaloncukor –, mártott változat esetén a bevonóanyagot (például tejcsokoládéval mártva), töltött-formázott terméknél pedig a tölteléket is, mint például „kókusz ízű krémmel töltött”.
Prémium minőség – prémium megjelenés
A prémium minőségű szaloncukrok csomagolására további előírások vonatkoznak. Ezeket az édességeket szemenként csomagolva, díszdobozban lehet forgalomba hozni, és a csomagoláson kötelező feltüntetni, hogy minimum hány darab szaloncukrot tartalmaz.
A termék megnevezésében egyértelműen szerepelnie kell a „különleges”, „különleges minőségű” vagy „prémium” jelzőnek is, amely nemcsak a minőségre utal, hanem a vásárlók számára is iránymutatást ad a választáskor.
Források: Magyar Élelmiszerkönyv 2-84., 2-102. és 2-109. számú irányelvek
– Szöőr Bea –
