Magyarországon rendszerint, ha leesik néhány centiméter hó, már kész a káosz: a vonatok rendszerint késnek vagy elmaradnak, az utakon sok autó az árokban végzi. Történhet ez annak ellenére, hogy minden évben hangzatos ígéretek hangzanak el, miszerint a fenntartók fel vannak készülve a „téli üzemmódra”. Csak éppen a hóra nem. Vannak azonban olyan országok, ahol megtanultak ezzel együtt élni. Így szeretném bemutatni, hogyan élik meg a telet Norvégiában az emberek.
„Det finnes ikke dårlig vær, bare dårlige klær.” – Nincs rossz idő, csak rossz ruházat
Lassan egy hónapja élek Norvégiában, és bár még sokat nem tapasztaltam testközelből az itteni téli szokásokból, ezt a kifejezést hallottam itt először. Ennek a hozzáállásnak köszönhetően a télhez való alkalmazkodás a napi rutin része lett. Alapelvük ugyanis, hogy nem harcolnak az időjárás ellen, hanem felkészülnek rá. Ugyanez érvényes a ruházatra is: ha jól öltözöl, bármeddig kint lehetsz a hidegben.
Éppen ezért nem egy csak vastag kabátban gondolkodnak, hanem több rétegben öltözködnek, nagy szerepet kapnak a gyapjúból (ull) készült ruhadarabok. A pamut ellenben nedvesen hűti a testet, ezért kerülendő. Nagyon fontos az aláöltözet (ullundertøy) és a vastag gyapjú zokni, amelyet a síelők is rendszeresen viselnek. A legjobb a merinói juhok finom szálú, nem szúrós gyapjúja, amely kiválóan vezeti a nedvességet és légáteresztő. A további rétegeknél polár felső (fleece) is ajánlott, míg a kabátnál a szélállóság a fontos.
Összefoglalva: a tél nem ellenség, hanem az élet része.
„Vi tilpasser oss.” – Alkalmazkodunk
Ennek szellemében az alap sapka, sál és kesztyű mellett a norvég kultúrában a brodder, azaz a cipőre húzható csúszásgátló tüskék használata is bevett szokás. Ezeket jeges felületeken (járda, hóval borított utca) viselve nagyobb biztonsággal lehet közlekedni. Túlzás nélkül állíthatom, hogy szinte minden norvég táskájában megtalálható ilyenkor. Mi is beszereztünk párommal tavaly két-két párat, hogy ne érjen váratlanul minket a hideg időjárás.
Ez körülbelül olyan, mint a szöges gumi (piggdekk) az autókra: a téli gumi (vinterdekk) alapfelszereltség, de ha jegesebb útra kerül sor, a szöges gumi jobb tapadást, kanyarodást és rövidebb fékutat biztosít. Hátránya, hogy városban gyakran útdíj köteles és hangos. Magyarországon ez a fajta abroncs használata tilos.
„Rolig frem, så kommer du frem” – Nyugodtan haladj, és odaérsz
A téli útviszonyok szempontjából fontos, hogy már a nagyobb havazás előtt rendszeresen láttam hókotrókat az utakon, ahol még csak a jeges részeket kezelték. Norvégiában jóval kevesebb sót használnak, mint Kelet-Európában; inkább környezetbarát megoldást, apró kavicsot (grus) szórnak az utakra és járdákra, amit tavasszal összegyűjtenek.
Az úttakarítás sorrendje a következő: először a főutakat és autópályákat takarítják, majd a tömegközlekedési útvonalakat, végül a kisebb utcákat. Ilyenkor a hókotró (brøytebil) után a szórógépek (strømaskin) következnek. Lakóutcákban, mint az én utcámban, traktorok végzik a munkát két fázisban: először elkotorták a havat, majd egy forgókefés gép (rotorkost) eltávolítja a maradékot.
Hegyi utakon gyakoribb az útlezárás és konvojos haladás (kolonnekjøring), valamint a nagyfokú türelem, ami a helyi vezetési kultúra része. Aki nem szeretne várni, nyugodtan visszafordulhat – ez teljesen elfogadott. Az autósok sem sietnek, mert a sebességhatárok eleve alacsonyak, a bírságok viszont magasak. A téli mentalitásuk egyik alapelve: „Hellre sen – menns sikkerhet først”, azaz inkább késs a munkából, fontosabb a biztonság.
A norvég vonatközlekedésről röviden: a vasút felkészülten várja a telet. Bár a menetrend lassulhat, a vonatok stabilak és megbízhatóak. A váltókat elektromos fűtéssel óvják a fagytól, a sín- és jelzőberendezéseket fagyálló kenőanyaggal kezelik. Korábban személyesen tapasztaltam, hogy körülbelül öt centiméter hóban a Vy járatai sem késtek a hazai vonatokhoz képest. A buszok azonban késhetnek, de senki sem lepődik meg, hiszen tél van.
„Vinter er ansvar” – A tél felelősség
Ha már járdákról is volt szó: azt tapasztaltam, hogy nem volt mindenhol letakarítva itt a fővárosban. Az ingatlantulajdonosoknak vagy üzemeltetőknek kötelességük a járdák tisztán tartása, amit ellenőriznek is. Rosszabb esetben akár ötezer koronás bírságot (kb. 160 000 Ft) is kiszabhatnak, és ha valaki elesik, kártérítésre is kötelezhetik őket.
A háztetőkről is gondoskodni kell: hófogók (snøfangere) felszerelése és a járókelőkre veszélyes jégcsapok (istapper) megelőzése hőkábellel is történhet. Aki nem ruház be erre, annak táblákkal és piros szalaggal mindenképp jeleznie kell a járókelőknek. Összegezve: ha az ember előre felkészült, felelősséget tud vállalni saját és mások biztonságáért.
„Snøen kommer hvert år – vi er klare” – A hó minden évben jön, mi készen állunk
Nem várják meg, hogy a hó meglepje őket, minden fronton megteszik a szükséges lépéseket, hogy ne kelljen pánikba esni. Elfogadják, hogy a téli időszak lassabb haladást és extra figyelmet igényel.
Másik, humoros megfogalmazásuk szerint a tél nem rendkívüli állapot, hanem egy féléves időszak: „Vinteren varer bare seks måneder” – A tél csak hat hónapig tart. Ahogy mondani szokták: minden viccnek a fele igaz.
– Faragó László –
