Előző cikkemben a norvég karácsonyi ünnep klasszikus ételeit, süteményeit és italait ismertettem, szembeállítva azokat a magyar fogásokkal. Mivel egy újabb ünnep következik, a szilveszter és az újév, szinte adta magát a kérdés: Skandináviában – és egészen pontosan Norvégiában – hogyan ünneplik az év végét, azaz a nyttårsaften-t?
Főszerepben a lencse, a disznó és a hiedelmek
A magyarok többsége még mindig hisz a babonákban, vagy legalábbis ezeknek megfelelően cselekszik ebben az időszakban. Az örök érvényű disznóhús- és virslievésen túl sok helyen kocsonya is kerül az asztalra. Ez a sertéshúsból és bőrből főzött, zselés étel készülhet sertésfejből és csülökből is.
A népi hiedelmek szerint a disznó előtúrja a szerencsénket, és előrébb viszi az életünket. A másik megkerülhetetlen szereplő a lencse, amelyet sokan már szilveszterkor elkezdenek fogyasztani a bőség és a gazdagság reményében. Ilyenkor a hal tiltólistás, hiszen a babona szerint „elúszik vele a szerencsénk”. Emellett éjfélkor szerencsét hoz a koccintás, míg a himnusz utáni pirotechnikai bemutatók és a hangoskodás a hiedelem szerint elűzik a rossz szellemeket.
Babonák helyett jó hangulat
A norvégok ezzel szemben nem igazán babonásak, sőt Skandináviában szinte egyedüliként egyáltalán nem foglalkoznak az efféle hiedelmekkel. Számukra sokkal inkább a jó hangulat és a közös időtöltés a fontos, ezért az év végi összejövetelek is családiasabbak.
Más nemzeteknél azonban akad egy-két érdekes hagyomány a térségben. A svédek és a finnek például még ma is gyakorolják az ólomöntést: az olvasztott ólmot hideg vízbe öntik, majd az így kapott formákból próbálják megjósolni a következő évet. A dánok ezzel szemben a szerencse reményében a rizsben elrejtett mandulaszemet keresik, míg éjfélkor a híres „székugrás” során mindenki egy nagyot ugrik a székéről az új évbe.
Norvég szilveszter a tányéron
Norvégiában az év végi menü kevésbé hagyományterhelt, mint a karácsonyi, ugyanakkor sokkal ünnepibb és elegánsabb, mint a hétköznapi ételek. Ennek jegyében kerülhet az asztalra például sült marha (ovnsbakt oksekjøtt) vagy szarvashús, amelyet lassú sütés után tejszínes vagy gombaszósszal tálalnak.
Szintén népszerű a rype, azaz a fenyőfajd, amely vadhúsnak számít. Ez a vadon élő fácánféle eredetileg Kanada és Alaszka vidékén őshonos, de a norvég klíma is kedvezett elszaporodásának. Emellett gyakran készül sült báránycomb (lammelår), lazac – füstölt vagy friss változatban, citrommal és vajjal –, valamint tőkehal is.
Köretként tört burgonyát és párolt gyökérzöldségeket, például répát és paszternákot szolgálnak fel. A gyerekek számára kímélőbb fogások készülnek: lazacos szendvics, sült burgonya és csíkozott zöldségek hármasa.
Ital gyanánt a főételekhez bort vagy alkoholmentes italokat – gyümölcsleveket, szénsavas üdítőket – kínálnak, míg éjfélkor a felnőttek pezsgővel, a gyerekek pedig szeszmentes itallal koccintanak.
Nem gondolták túl a desszertet
Desszertek tekintetében két klasszikus dominál. Az egyik a mandulából, porcukorból és tojásfehérjéből készült kransekake, azaz a gyűrű- vagy koszorútorta. A különböző méretű karikákat megsütik, majd kúpszerűen egymásra rakják. Újéven kívül esküvőkön és nagyobb családi ünnepeken is gyakran felszolgálják. Különlegessége, hogy gluténmentes, látványos formája pedig az összetartozást szimbolizálja.
A másik népszerű édesség a sütés nélküli pohárkrém, a multekrem, amely felhőbogyóból (moltebær), cukorból és felvert tejszínből készül. Ez a vadon termő, málnára és szederre emlékeztető, borostyánszínű gyümölcs igazi ritkaság, ezért a desszert kifejezetten luxusnak számít.
Tűzijátékok kontra csillagszórók
Magyarországon éjfél után a tűzijátékok és egyéb pirotechnikai eszközök uralják az éjszakát. Norvégiában ugyan még jelen vannak a tűzijátékok, de egyre inkább háttérbe szorulnak a házi kedvencek – kutyák, macskák – nyugalma érdekében.
Helyettük csillagszórókat használnak, ám nem a hagyományos méretűeket, hanem akár félméteres vagy még nagyobb változatokat is. Ezeket a helyiek stjerneskudd-nak, azaz hullócsillagnak nevezik. Egy ilyen nagyobb csillagszóró nagyjából ezerötszáz forintnak megfelelő norvég koronába kerül, és a vásárlással az állatvédelem ezen törekvéseit is támogatják.
Nemrégiben egy utcai plakáton is láttam erre vonatkozó felhívást: QR-kód segítségével lehetett aláírni egy petíciót a tűzijáték-használat további korlátozásáért. Emellett az óvatosabbak és a gyerekek LED-es fénypálcákkal is ünnepelhetik az új esztendőt.
Újévi fogadalmak és csendes kezdet
Az ünneplést követően jöhetnek az újévi fogadalmak (nyttårsforsetter). A legkisebbeknél ezek apróbb vállalásokról szólnak, például több olvasásról vagy nagyobb segítségről az otthoni házimunkában. A felnőttek inkább egyszerű, megvalósítható célokat tűznek ki, amelyek az életminőségük javítását szolgálják, mint a több mozgás vagy a lelki egyensúly elérése.
Ami viszont nem különbözik a két ország között, az január első napja: mindkét helyen csendes napot tartanak. A boltok többsége zárva van, és a norvégok a pihenés mellett előszeretettel választják a természetjárást is.
Boldog új évet kívánok mindenkinek!
– Faragó László –
