46 éves korában elhunyt dr. Bodrogi Ferenc Máté, a Debreceni Egyetem BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének docense.
Bodrogi Ferenc Máté 2005-ben, a Debreceni Egyetem negyedéves magyarszakos hallgatójaként két OTDK-dolgozatot publikált: egyrészt Szerb Antal Utas és holdvilágáról az Alföldben, másrészt Berzsenyi Dániel Poétai Hamonistikájáról és a korabeli esztétikai diskurzusokról a Studia Litterariában jelent meg a diákköri pályázataiból kidolgozott tanulmánya. A klasszikus magyar irodalommal foglalkozó műhelyünk, amely érdeklődő hallgatókat, a korszakot kutató doktoranduszokat és oktatókat gyűjtött össze hétről hétre, természetesen nagyon örült, hogy Feri a felvilágosodás magyar irodalma mellett döntött, amikor 2006-ban elkezdte a doktori képzést.
Pályája példaszerű volt, de nemcsak abban az értelemben, hogy előírásszerűen lépdelt felfelé a tudományos és az oktatói pálya lépcsőfokain, hanem elsősorban amiatt, mert hihetetlen lényeglátással volt képes kezdeményezni részben a generációja által hiányolt, részben pedig egyes tudományos területek megújításához elengedhetetlenül szükséges innovációkat, amelyek közül azért kell mindenképpen felsorolni most néhányat, hogy ne tekintsük ezeket magától értetődőknek, hanem éles fényben lássuk bennük Feri kivételességét.
2003-tól hat éven át alapító főszerkesztője a Szkholion című, ma is működő debreceni bölcsészkari művészeti és tudományos folyóiratnak, amely hosszú ideig hiánypótló publikációs fóruma volt graduális és doktori hallgatóknak, fiatal kutatóknak és szépíróknak. 2008-ban társszervezője volt a Mozgásban című doktorandusz konferenciának, amely akkoriban szintén egyedülálló tudományos nyilvánosságot kínált a fiatal irodalomtörténészeknek-kutatóknak. 2012-ben társalapítója az IROM-nak (az Irodalomtanítás Innovációjának Országos Műhelye), amely szervezet konferenciáival, tanulmányköteteivel és szakmai hálózatával meghatározó szerepelt vállalt az irodalomtanítás megújításának folyamatában és szakmai vitáiban.
Feri mindeközben a klasszikus magyar irodalom kutatásában is egyedi látásmódjával tűnik ki: a Kazinczy-kritikai kiadásban végzett munkája mellett eszme- és esztétikatörténeti szempontból vizsgálja a széphalmi mester önéletírásait, mozgósítva az angol politeness- és gentleman-hagyomány hatástörténeti vizsgálatát, majd doktori fokozatának megszerzése után sajtótörténeti kutatásokba kezd, az Aurora almanach kiadási munkálatai során pedig a lap gazdaságtörténeti vetületeit is felkutatja.
2009-től tagja a Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoportnak, majd 2019-től a Polecolit MTA Lendület Kutatócsoportnak. Habilitációs értekezésében az Aurora másfél évtizedes történetén és anyagán keresztül vizsgálja a haza és a haladás fogalmainak változását, az irodalomról és a civilizációról való gondolkodás elmozdulásait. Szövegkiadásait elektronikus kritikai kiadásokba adaptálja, textológus kutatóként is nagyra tartja a szakmai közösség.
Már 2009-ben, tudományos segédmunkatársként elkezd oktatni intézetünkben klasszikus magyar irodalmi és prózaelméleti kurzusokat, majd a 2010-es évek közepétől, először adjunktusként, majd tavaly óta habilitált docensként meghatározó lesz a szerepe az irodalmi szakmódszertani tárgyak tanításában, illetve az ezekhez kapcsolódó egyetemi tankönyvek megírásában. Ez a három tantárgyi csoport tulajdonképpen azt jelenti, hogy a hallgatókat elsőéves koruktól a tanítási gyakorlatig végigkíséri.
Szerkesztője az intézeti tudományos folyóiratunknak, a Studia Litterariának, és a Tympanon című magyar szakos hírlevél munkálatainak koordinálásával hallgatóinkat segíti a tudományos-kulturális újságírás műfajainak és munkafázisainak elsajátításában. Ő a felelőse az intézeti tudományos diákköri programoknak, az intézeti és a kari fordulók szervezésének és lebonyolításának, a kétévenkénti országos konferencia intézeti előkészítésének. Szakdolgozati és doktori témavezető, intézeti titkár. Kutatási pályázatok résztvevője, Bolyai-ösztöndíjas, rangos szakmai elismeréseket kap (Alföld-díj, Martinkó András-díj).
Hosszasan lehet és kell is sorolni teljesítményét, tanulmányait, konferenciaszerepléseit, könyveit, a nevét rögzítő kötet- és folyóirat-impresszumokat, az órarendeket, a konzultációkat, az előadásokat és a szemináriumokat, az általa szervezett síkfőkúti szabadszemináriumokat, hallgatói évfolyamok sokaságát – írja a Debreceni Egyetem BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet közösségének nevében dr. Bódi Katalin, intézetigazgató-helyettes.
