A Déri Múzeum is csatlakozott a város könyvheti programjaihoz

A szeptember 1-től 5-ig tartó Debreceni Ünnepi Könyvhét díszvendége, s a rendezvény megnyitója Garaczi László. A kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotójával a megnyitó napján a Déri Múzeum – Debreceni Irodalom Háza A szépíró olvas című új sorozatának első részében találkozhat a közönség.

Az íróval Vigh Levente kritikus beszélget. A sorozatnak a Debreceni Irodalom Házának udvara ad otthont, ám rossz idő esetén a Déri Múzeum Díszterme az esőhelyszín. Így szeptember 1-jén Garaczi Lászlót a múzeum Dísztermében hallhatják majd az érdeklődők este 19 órától.

A Könyvhéten, amelynek helyszíne a Csapó utcai sétálóövezet, a Déri Múzeum is jelen lesz. Többek között a következő kiadványokkal várják a könyvbarátokat:

SZTRÁDAÖRÖKSÉG – Válogatás az M35-ös és M4-es autópálya régészeti feltárásaiból

Az épülő M35-ös és M4-es autópálya nyomvonalain 2015 és 2018 között régészeti feltárásokat folytattak a Déri Múzeum Régészeti Tárának munkatársai.

A munkába számos intézmény (múzeumok és egyetemi tanszék) bekapcsolódott. A feltárt lelőhelyeken az újkőkor kezdetétől a középkorig bezáróan minden korszak képviseltette magát.

Számos olyan lelet került elő, amelyre a szakma régészeti szenzációként tekint, és ezek közül több bejárta a hazai sajtót is. Kiemelhető a váncsodi újkőkori obszidiánlelet, a bojti rézkori temető aranytárgyai,

a bojti 1768 darab apró aranytárgyból álló kora bronzkori kincslelet, vagy Derecske nyugati határából „Danuta” és „Malvin” kora avar kori aranypártái és egyéb ékszerei, valamint Kerény, a „kagán lovasa” is,

akinek a lammellás páncélja, fegyverzete és lova, valamint annak szerszámzata is teljesen megmaradt.

A tanulmánykötet bepillantást enged az olvasóknak a régészeti munkákba, bemutatja a feltárt – sok esetben unikális – leleteket, az egykor élt emberek települési és temetkezési szokásait.

Lakner Lajos: „Nézz ránk, Ady Endre” – Trianon és Debrecen

A könyv első tanulmánya Trianon hosszú távú hatását mutatja be Debrecen történetében.

Története a századfordulón indul, amikor megszületett a „Nagy-Debrecen” gondolata, amely a város kulturális regionális központtá fejlesztését és egyetem felállítását vizionálta. Szerepet szánt Debrecennek az erdélyi magyarság nemzetiségekkel szembeni megerősítésében is. Az elképzelés ekkor azonban csak álom maradt. A gondolat az 1920-as években merült fel újra, amelyet legerőteljesebben Klebelsberg Kuno kultuszminiszter fogalmazott meg 1927-ben. Az évtized végén Magoss György és Vásáry István polgármestersége alatt nagy ívű fejlődés kezdődött a „Nagydebrecen” koncepció beteljesítésére. A kötet másik tanulmánya debreceni költők revizionista verseit mutatja be. Debrecenben két antológia is megjelent annak érdekében, hogy az ünnepségeken olyan versek szerepeljenek, melyek az akkori Magyarország helyzetére reagálnak. A kötet harmadik fejezetében válogatás található e versekből, végül pedig a költők rövid életrajzával ismerkedhetünk meg.

Sipos József: A Kárpát-medence fazekasközpontjai egy magángyűjteményben

Sipos József orvos, gyűjtő és kerámiakutató fél évszázadon keresztül járta a padlásokat, pincéket szerte a Kárpát-medencében, hogy népművészetünk méltatlanul mellőzött kincseit, a használati kerámiákat megőrizze és megmutathassa az utókornak.

A szépíró olvas

Az olvasás rendkívül különös tevékenység. Mi visz rá valakit arra, hogy órákon keresztül csendben üljön, és bekötött papírlapokat nézegessen? Milyen elképzelések, gondolatok és érzések kötnek egyéneket és közösségeket az olvasáshoz, a könyvekhez? S mit jelent egy könyv elolvasása? Művelődést? Szórakozást? Az olvasó önmagára találását? Egy elérhetetlenül távoli világ átélését? A mindennapi valóságától való elszakadás lehetőségét? Az irodalomtudomány, a kultúratudományok, a pszichológia és a művelődéstörténet újra és újra beleütközik e kérdésekbe. A modern irodalomelméletek a szerző-mű-befogadó hármasságának viszonyából indulnak ki.

A Déri Múzeum – Debreceni Irodalom Háza A szépíró olvas című beszélgetéssorozatának esetében az említett szerepek látszólag egymásba csúsznak, átfedésbe kerülnek. Írókat, költőket kértünk, hogy valljanak arról, mit és hogyan olvasnak. Ezáltal az érdeklődők írás és olvasás gyakorlatának bonyolult, izgalmas összefüggéseibe nyerhetnek betekintést, valamint hallhatnak kedvenc szerzőik legfontosabb olvasmányélményeiről, anyaggyűjtéssel, inspirálódással kapcsolatos műhelytitkairól. A beszélgetések a kortárs irodalom olvasásának népszerűsítéséhez is hozzájárulhatnak azáltal, hogy olyan, alaposan talán ritkábban feldolgozott témát érintenek majd, amely széles körű érdeklődésre tarthat számot.

Az őszi beszélgetéssorozat első találkozóján, szeptember 1-jén 19 órától Garaczi László íróval Vigh Levente kritikus beszélget.

„Ifjúságom különös dísze az a szemölcsféleség volt, amely orrom tövében virult évekig. Lukács György viselt ilyen bibircsókot, ráadásul ugyanott. Ifjúkori fotóin hiába keressük, nagyjából Az ész trónfosztása idején bukkan fel az öregedő bőr bosszújaként. Zakopanéban olvastam e művet, esténként heves vitába bonyolódtam a kempingezőkkel, de leginkább egy Kakadunak becézett, szeplős, kövér és nagyhangú szervezőtitkárral. Alighanem én voltam az egyetlen lukácsista, aki rendszeresen szipuzott. […] mire hazaértem, csúnya veres bibircsók nőtt a képemen, ugyanott, a cimpa felett, mintegy hovatartozásom jeleként. […] Immár közelinek látszott az idő, mikor kézzelfogható módon illusztrálom az ész tökéletes trónfosztását, ám egy váratlan órában bőrgyógyászhoz fordultam, aki úgy eltávolította a fölösleges lukácsi ribizlit, mintha sose lett volna. Ogyessza hőse, véges az erőd. A szerző fiziológiai konstitúciójának egy pregnáns vonatkozása olvasójába transzplantálódik. Borges elszemüvegesedő olvasótábora vagy az álterhes Ady-rajongó bölcsészlányok; olvasni veszélyes.” Garaczi László: Mintha élnél (részlet)