Az Európai Unió a mianmari helyzetre figyelemmel 7 újabb embert vett fel a korlátozó intézkedések hatálya alá vont, vagyonieszköz-befagyasztást és utazási tilalmat magában foglaló szankciós jegyzékébe – közölte az uniós tanács pénteken.
A szankciók által érintettek a fegyveres erők és a határrendészeti erők kötelékébe tartoznak. Jegyzékbe vételüket a rohingja népességgel, a falvak etnikai kisebbséghez tartozó lakosságával vagy polgári lakosokkal szemben elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések indokolják.
A szankciók az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának független nemzetközi tényfeltáró missziójának megállapításain és más olyan jelentéseken alapulnak, amelyek szerint súlyos emberi jogi jogsértésekre került sor. Ezzel összesen 14-re emelkedett a Mianmarban szankciók alá vontak száma.
Az Európai Unió Tanácsa december elején elfogadott állásfoglalásában felszólította Mianmar kormányát, hogy találjon megoldást az elszámoltathatóság problémájára, biztosítsa az ENSZ és a humanitárius ügynökségek munkáját, valamint teremtse meg az ahhoz szükséges feltételeket, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek önkéntesen, biztonságban és emberi méltóságukat megőrizve visszatérhessenek származási helyükre.
Mint emlékeztetettek az EU április végén meghosszabbította és megszigorította a fegyverekre, valamint a belső elnyomás céljára alkalmas eszközökre vonatkozó, Mianmarral szembeni uniós embargót. Ezenfelül jogi keretet hozott létre a súlyos emberi jogi jogsértésekért felelős tisztviselőkkel szembeni célzott intézkedésekhez, és megtiltotta katonai kiképzés nyújtását a mianmari hadsereg részére, valamint a vele való katonai együttműködést. Június végén az unió szankciókat vezetett be 7 olyan magas rangú katonai, határvédelmi és rendőrségi tisztviselővel szemben, akit felelősség terhel a rohingja népesség ellen elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért vagy összefüggésbe hozható ilyenekkel.
Mianmar Arakán nevű államában több mint egymillió muzulmán vallású rohingja él, de a kormány a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti őket, nem hajlandó állampolgárságot adni nekik, így jogfosztottak, utazásukat korlátozzák. Az 56 milliós Mianmar lakosságának nagy része buddhista. Bangladesben is egyre ellenségesebben viszonyulnak az ott élő több mint 400 ezer rohingjához, akik az 1990-es években menekültek a szegény ázsiai országba.
A szövetségi államban legalább 250 ezer ember nem jut élelmiszersegélyhez, miután a mianmari hadsereg és a rohingják közötti harcok miatt az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) felfüggesztette az élelmiszerosztást.
A helyzet nagyon feszült az északnyugati országrészben a humanitárius szervezetek számára, amióta a kormány megkérdőjelezte a működésüket, arra hivatkozva, hogy a lázadók táborában élelmiszercsomagokat találtak.
