Ászok a Csokonai Nemzeti Színházban

Kultúra

A Csokonai Színház jubileumi rendezvénysorozatának részeként tekinthetik meg az érdeklődők Nagy Sándor Zoltán grafikusművész A magyar Faust című előadáshoz készített többszín nyomat grafikáit a Csokonai Színház első emeleti folyosóján. A tárlat november végéig látogatható.

 A rézkarc technika egyik hazai mestere, Nagy Sándor Zoltán 1967. október 21-én született Debrecenben. Itt végzett 1992-ben bölcsészkaron magyar-népművelés szakot. A diploma megszerzése után tanársegéd lett az egyetemen, majd néhány év múlva szabadfoglalkozású grafikusművész. Emellett kezdetben a Debreceni Városi Könyvtárban dolgozott grafikus munkakörben, jelenleg pedig a debreceni Kós Károly Művészeti Szakközépiskola művésztanára. 2008 óta a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja.

Művei 1991 óta láthatók egyéni és csoportos tárlatokon. Kiállított többek között Budapesten, Brightonban, Debrecenben, Egerben, Nagyváradon, Tokajban.

Nagy Sándor Zoltán kisiskolás kora óra rajzol. A szakma fortélyait önképzés révén sajátította el. Sokféle anyagot és technikát kipróbált, de a rézkarc technikájának varázslatossága és finomsága különösen megragadta: a rajznak, a maratásnak és a nyomtatásnak szinte egyformán fontos szerepe van, ezeket együtt, egyetlen folyamat részeiként kell létrehoznia a látható eredmény eléréséhez.

“A rézkarcolónak egyszerre kell kreatív alkotónak lennie, akinek szabadon szárnyaló fantáziája képeket teremt, de fegyelmezett mesterembernek is, aki a megálmodott képeket a lemezen rögzíti, majd a nyomtatás során sokszorosított grafikai lapokon teszi mindezt újra láthatóvá. Rézkarcaim mesés, álomszerű világot mutatnak be. Próbálok összhangot teremteni az érzéseim és a tapasztalataim, a rajz és a grafika, a képzelet és a fegyelmezett szakmai munka között. Sok apró részleten, töredéken keresztül szeretném úgy megmutatni az életet, ahogy van, tele élményekkel, kalandokkal és sokszínűséggel. Rajzokban fogalmazom meg azt, ami valami miatt fontos lett, vagy foglalkoztat. Sokszor olyanok ezek, mint egy színpadi előadás részletei. Máskor olyanok, mit egy álom. Személyes élmények és archetípusok keveredése. Számomra mindig varázslatosak. Bámulatos az, ahogy a megmunkált fémlemezről a rajz ezer apró részletével együtt átkerül a papírra, bámulatos a rézlemez fénye, a beáztatott papír puhasága. Szeretem a rézkarcot, a sok finom vonalat; ezt a sok törődést igénylő, nagy múltú grafikai eljárást.” – vallja az alkotó.