Ünnepélyes szentmisén, több száz hívő jelenlétében hirdették ki a Ferenc pápa által alapított Hajdúdorogi Metropólia megalakulását hétfőn a hajdúdorogi görögkatolikus székesegyházban.
A március 20-án meghozott pápai döntést hivatalosan Leonardo Sandri bíboros, a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa jelentette be a hívekkel zsúfolásig megtelt templomban. Az eseményen részt vett Alberto Bottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusa, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, valamint Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi római katolikus püspök is.
A magyar kormányt Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár képviselte.
A pápa a magyarországi görögkatolikusoknak alapított – a rangban a római katolikus érsekségnek megfelelő – Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház központjává a Hajdúdorogi Egyházmegyét emelte debreceni székhellyel, élére pedig első metropolitaként Kocsis Fülöp megyés püspököt nevezte ki.
Leonardo Sandri bíboros olaszul elmondott beszédében hangsúlyozta, hálát kell adni Istennek azért, hogy a pápa döntése által pénteken nyilvánossá vált, a Hajdúdorogi Egyházmegye főegyházmegyei rangra emelkedett, ezáltal az új, Magyarországi Sajátjogú Metropólia egy “lüktető központtá” vált.
“A metropólia szó azt jelenti, anyaváros, de ebben az esetben azt is mondhatjuk, hogy anyaegyház” – fogalmazott a bíboros. Elmondta, a kánonjogi nyelvezet nem fővárosról vagy fő helyről, hanem az anyáról beszél. Az anya életet adhat, mert ő maga adományként kapta azt, és mint olyat, tovább is adja – húzta alá a bíboros. “Nagynak kell lennetek tehát a felismerésben és Isten dicséretében” – folytatta Leonardo Sandri -, “egy anya nem helyezkedik el trónban, hogy szolgálják őt, hanem kötényt köt magára, mint Jézus az utolsó vacsorán, és megy, hogy szolgáljon.”
Egy anya védelmezi a családi tűzhely körüli kapcsolatok harmóniáját, ugyanígy a metropóliának mindig az egység megvalósítójának kell lennie – mondta a bíboros, hozzátéve: ezt az egységet a püspökök, a papok, az áldozópapok és a hívek közt, de ugyanígy a latin egyházhoz tartozó testvérekkel kell megvalósítani.
Leonardo Sandri köszönetét fejezte ki Erdő Péter bíborosnak, aki szavai szerint eddig a pillanatig a magyarországi görögkatolikus egyház metropolitája is volt, ettől kezdve pedig már nem “leányegyházként”, hanem testvéregyházként tekint a magyarországi görögkatolikusokra.
Beszédét követően Sandri bíboros átadta Ferenc pápa ajándékait az új érsek-metropolitának: egy kelyhet és egy diszkoszt az eucharisztikus egység jelképeként, valamint egy családszinódus ezüst emlékérmét, utalva a magyarországi görögkatolikusok új, nagy családjára.
Kocsis Fülöp érsek-metropolita a kihirdetés után elmondta, megrendülten áll a csoda előtt az egész görögkatolikus egyház, de ő maga is. “Még nem tudom, mi vár pontosan rám, de készen állok a feladatra” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, senki nem gondolja, hogy ügyes taktikai vagy diplomáciai lépések állnak a metropólia megalakulása mögött. Sokkal inkább a háromszáz évvel ezelőtti eseményekhez mérhetők a történtek, akkor vált kegyhellyé Máriapócs, most pedig metropóliává Hajdúdorog – mondta.
Az ünnepség ideje alatt a máriapócsi könnyező Mária-ikon országjáró körútja során Hajdúdorogon vendégeskedett.
A szentmisén elhangzott, hogy a mostani ünnepi kihirdetést a későbbiekben az érsek-metropolita beiktatásának további lépcsőfokai követik.
Kocsis Péter Fülöp 1963. január 13-án született Szegeden. Felsőfokú filozófiai és teológiai tanulmányait a Hajdúdorogi Egyházmegye növendékeként a nyíregyházi Görög Katolikus Papnevelő Intézetben végezte. 1989. augusztus 20-án szentelték pappá, majd pedagógiai tanulmányokat folytatott Rómában, a Pápai Szalézi Egyetem növendékeként. 1990-től 1992-ig hittantanár a hajdúdorogi Görög Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumban, majd 1995-ig a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornabarakony parókusaként tevékenykedett.
1995-től 1999-ig a belgiumi Chevetogne bencés monostorában élt, a szerzetesi fogadalmakat 1998. november 6-án tette le, felvéve a Fülöp szerzetesi nevet. A Chevetogne-ban eltöltött noviciátus után 1999 karácsonyától a dámóci monostorban élt szerzetestársával együtt.
XVI. Benedek pápa 2008. május 2-án nevezte ki a Hajdúdorogi Egyházmegye megyés püspökévé és a Miskolci Apostoli Exarchátus apostoli kormányzójává, ünnepélyes felszentelését június 30-án tartották meg.
A magyar görögkatolikusságnak eddig csak egy egyházmegyéje – a hajdúdorogi – volt, a saját egyház megalapításával azonban így már három van: Ferenc pápa az eddigi Miskolci Apostoli Exarchátust egyházmegyei rangra emelte, a Hajdúdorogi Egyházmegyéből leválasztott területből pedig létrehozta a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére kiterjedő Nyíregyházi Egyházmegyét. A Miskolci Egyházmegye élére Orosz Atanáz püspök került, és szintén ő irányítja ideiglenes jelleggel – mint apostoli adminisztrátor – a Nyíregyházi Egyházmegyét.
A Hajdúdorogi Egyházmegyét Ferenc József király mint a magyar katolikus egyház főkegyura, 1912. május 6-án alapította a magyar ajkú és identitású görögkatolikusok számára, az alapítást egy hónappal később X. Szent Piusz pápa is jóváhagyta. Elnevezésükben a görög szó a bizánci szertartásra, a katolikus pedig a Római Apostoli Székkel való egységre utal.
Az egyházmegye honlapja szerint ma Magyarországon a mintegy 300 ezer görögkatolikus hívő él. A korábbi területi felosztás szerint az egyházmegye székhelye Nyíregyházán, a püspöki székesegyház pedig Hajdúdorogon volt.
