Új árvíz- és vízminőségvédelmi tervezési módszertanokat dolgoznak ki a Tisza mentén

sesa

Egy Debrecent és Nagyváradot vizsgáló esettanulmány, egy távoktatási anyag és egy új szemléletű tervezési útmutató kidolgozásában vesznek részt a Debreceni Egyetem agrárkarának kutatói a JOINTISZA projektben.


A Tisza 157 ezer négyzetkilométeres vízgyűjtő-területének öt országa új árvíz- és vízminőségvédelmi tervezési módszertanokat dolgoz ki a 2017-ben indult JOINTISZA program keretében. A tervezés kiemelt fontosságú a klímaváltozás várható hatásainak kivédése és az érintett országok alkalmazkodó képességének javítása érdekében.

– Mivel a népesség több mint fele városokban él, és folyamatosan növekszik a számuk, a vízhasználat és az árvízveszély pedig koncentrált, a projektet vezető Országos Vízügyi Igazgatóság úgy döntött, az integrált városi hidrológiának teret kell kapnia. Ezen dolgozik a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézete – ismertette a kutatás hátterét Tamás János intézetigazgató.

A munkacsoport két eltérő földrajzi adottságú város, Debrecen és Nagyvárad vízgazdálkodási rendszereit vizsgálta, kidolgozott egy új szemléletű tervezési útmutatót és egy távoktatási anyagot. Mindezt szeptember 10-én mutatták be a projektben együttműködő öt ország oktatóinak, valamint minisztériumi szakértőinek a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán.

– A várost önálló vízgyűjtőként kell kezelni, ahol a csapadék-, az ivó-, az öntöző- és a termálvíz, illetve a szennyvízkezelés egységes hidrológiai rendszert képez, ahol a lefolyás, a beszivárgás és a párolgás az emberi tevékenységtől függ. Ezeket gyakran széttagolt szervezetekben, különböző érdekek mentén kezelik. A káros és a hasznos folyamatokat is úgy kell szabályozni, hogy a műszaki, a biológiai, a gazdasági és a társadalmi hatások fenntarthatók legyenek – hangsúlyozták a debreceni kutatók.

Debrecent érintve vizsgálták például az egyre melegebb és szárazabb klímát, a városi élővizek minőségét, a villámárvizek hatásait, a felszíni és felszín alatti készletek használatát, a csapadékvíz újrahasznosítását, a jóléti tavak vízminőségét. Megállapították ezek alapján, hogy kiemelkedő az előrelátó tervezés szerepe, egyúttal az osztott jövőkép (SVP) módszerét is bemutatták a projekt külföldi szakembereinek.
A Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet kutatói az öt Tisza menti ország 12 partnerintézményével dolgoznak együtt a JOINTISZA projekt keretében, hogy összehangolják a nemzetek vízgyűjtő-gazdálkodási stratégiáit. A program 2019 június 30-án zárul.

unideb.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*