A csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés változásairól és az átalakulóban lévő bölcsődei rendszerről tanácskoztak a szakemberek csütörtökön a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karán.
– A Kisgyermeknevelők Szimpóziumát negyedik alkalommal rendezzük meg az egyetem hajdúböszörményi karán, hogy az egyre erősödő csecsemő- és kisgyermeknevelő képzésben résztvevők, valamint a gyakorlatban dolgozó szakemberek is kapjanak friss információkat az aktuális eseményekről, változásokról, a szakmában megfigyelhető új jelenségekről – tájékoztatott Szerepi Sándor, a Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar főiskolai docense.
A kisgyermeknevelő képzés 2010-ben indult a GYFK-n. A kar az elmúlt években kifejtett szakmai tevékenységét és elért eredményeit a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) látogatóbizottsága is kiemelte őszi átfogó vizsgálatában.
– Az egyetem minden olyan szakmai rendezvénynek nagy jelentőséget tulajdonít, amelyen nemcsak az intézmény oktatói és hallgatói vesznek részt, hanem gyakorló szakemberek is, akik a munkaerőpiacon hasznosíthatják azt a tudást, amelyet itt megszerezhetnek. A Debreceni Egyetem arra törekszik, hogy gyakorlatorientált, a munkaerőpiacon jól hasznosítható képzéseket nyújtson hallgatói számára, ezért a gyakorlati szakemberektől érkező impulzusokat rendszerint beépíti az oktatásba – hangsúlyozta a rendezvény megnyitóján Pósánné Rácz Annamária oktatási igazgató. Hozzátette: a hazai felsőoktatási intézmények között kevés olyan működik, mint a debreceni, amely nemcsak képzéseket fejleszt, hanem maga is ellát olyan szolgáltatási tevékenységet, mint például a bölcsődei nevelés.
Ez a terület Hajdúböszörmény számára is kiemelten fontos. Kiss Attila polgármester köszöntőjében elmondta, hogy néhány éve új bölcsődét avattak a városban, és az idei fejlesztések között is első helyen áll a legkisebb korosztály számára fenntartott intézmények korszerűsítése. A csecsemő- és kisgyermeknevelésnek a romák társadalmi beilleszkedésében is komoly szerepe van.
– A három éves kortól kötelező óvodai nevelés bevezetése óta már a cigány gyerekek 95 százaléka jár rendszeresen óvodába. Fontos lenne ezt a tendenciát a bölcsődékre is kiterjeszteni, hiszen ez az időszak a gyerekek életében az egyik legmeghatározóbb korszak, így nagyban segítené a romák társadalmi integrációját. Ehhez a törekvéshez mi minden szakmai segítséget megadunk – emelte ki Bálint Péter, a DE GYFK dékánja.
A szimpóziumra csaknem száz szakember érkezett Hajdú-Bihar megyéből és a régióból. A kar oktatói mellett elismert hazai szakemberek tartottak előadásokat többek között az átalakuló bölcsődei rendszerről, a csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés változásáról.
unideb.hu
