A Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszéke a finn- és finnugoroktatás centenáriuma alkalmából programsorozatot tart március 5-7. között.
Szaknépszerűsítő nappal, a doktori képzést érintő finn-magyar együttműködéssel, az elmúlt száz év történetének felidézésével és a magyar nyelv eredetét középpontba állító konferenciával egyaránt készül a Finnugor Nyelvtudományi Tanszék a finn- és finnugor oktatás száz évének megünneplésére.
Az egyetem megalapítása óta folyik finn- és finnugoroktatás a bölcsészkaron, először közös tanszék keretein belül működött a finnugor és a magyar nyelvészet, majd 1952-ben önállósodtak egy közös intézethez tartozva. Száz éve finnt, és az első tanszékvezető, Pápay József kutatási területének köszönhetően osztjákot tanítottak. Jellemzően az aktuális tanszékvezető érdeklődése határozza meg a kutatási-oktatási profilt. A finnugor tanszéket 1952-től harminc éven át Kálmán Béla vezette, aki a világ egyik legelismertebb vogul kutatója volt. Később, Vértes Edit professzor idején pedig az osztják lett a meghatározó a kutatásban. Keresztes Lászlónál a mordvin és a lapp nyelvek kerültek előtérbe, a mai napig ezekkel foglalkozunk leginkább a finn és az észt mellett. A tanszéken 1971 óta finn, 1992 óta észt lektor is dolgozik, a diákjaink túlnyomó része finnül szeretne tanulni – összegez Maticsák Sándor, a Finnugor Nyelvtudományi Tanszék vezetője.
A március 5-7. között rendezett centenáriumi programok között a Debreceni Egyetem a doktorképzést érintő együttműködési megállapodást köt a Jyväskyläi Egyetemmel, melynek értelmében a két intézmény PhD-hallgatói a képzés egy részét, vagy akár a teljes doktori programot is a partneregyetemen tölthetik. A Jyväskyläi Egyetemnek évtizedekre visszanyúló kapcsolata van a Debreceni Egyetemmel, a finn intézményben 1975 óta folyik magyar oktatás, a nyelvi lektorok pedig szinte mindig a debreceni intézményből utaztak Finnországba.
– Március 7-én rendezzük a DAB Székházban a magyar nyelv eredetével foglalkozó kerekasztal-beszélgetést, amelyen a résztvevők bemutatják a nyelvrokonság kritériumait, áttekintik a nem finnugor elméleteket, beszélnek a nyelv- és néprokonság összekeverésének veszélyeiről, a ma divatos nézetek mozgatórugóiról. Szó fog esni a legfrissebb tudományos vitáról: mennyi idő alatt vándoroltak eleink az Urál lábától a Kárpát-medencébe? Eddigi ismereteink szerint ez a vándorlás közel fél évezredet vett igénybe, az újabb kutatások azonban arra engednek következtetni, hogy nyugatra húzódásunk lényegesen rövidebb idő alatt zajlott le – hívja fel a figyelmet Maticsák Sándor egy tudományos érdekességre, amely nemcsak a nyelvészek, de történészek számára is új távlatokat nyithat.
Részletes program: http://btk.unideb.hu/data/esemenyek/110347.pdf
unideb.hu
