Heteken belül megkezdi működését a Debreceni Egyetemen az ország legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépe.
A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) és a Debreceni Egyetem együttműködésében új szuperszámítógép-központ jött létre a Debreceni Egyetem Kassai úti campusán. Az első szuperszámítógépet még 2011 tavaszán helyezték el a Debreceni Egyetemen, ami akkor az ország legerősebb gépe volt, és a szegedivel, a pécsivel, valamint a pestivel közös hálózatban működik. Ezt a szuperszámítógép-rendszert bővíti ki az új központ, amely berendezése a régi debreceni gép teljesítményét több mint tízszer múlja felül. Gaál István professzor rektorhelyettesként felügyelte a beruházást.
– Szerepet játszott-e az új szuperszámítógép létrehozásában, hogy a régit kinőtték a kutatók?
– A most működő szuperszámítógép 2011-ben állt üzembe és hetek alatt belakták az oktatók, kutatók, néhány hét alatt már teljes kapacitással működött a rendszer. Az utóbbi időszakban hosszú sorok alakultak ki a futási időre várva, vagyis az igények kiszolgálásához szükséges volt a fejlesztés. Amikor lehetőség nyílik arra, hogy a kutatáshoz hatékony eszközöket tudjanak használni a kollégák, akkor ezzel élni is szoktak. A szuperszámítógépben ráadásul az a csodálatos, hogy nem csak egy szakma képviselői, hanem minden szakterület eredményesen tudja használni: fizikusok, kémikusok, orvosok, bölcsészek egyaránt. Néha azt érzem, hogy egyfajta misztikum övezi a szuperszámítógépet, holott ez messze nem luxuscikk, hanem olyan nagyműszer, ami nélkül versenyhátrányt szenvedne a Debreceni Egyetem. A környező országokban már ennél komolyabb teljesítményű gépek is működnek.
– A gép továbbra is hálózatban működik a szegedi, pécsi és pesti egyetemekkel. Milyen előnyt jelenthet a Debreceni Egyetem számára, hogy itt épült fel a központ?
– Az, hogy itt van egy szuperszámítógép-központ, az távolról sem azt jelenti, hogy ha valaki programot akar futtatni, akkor odamegy és leül egy géphez. Mindenki a saját irodájából internetes kapcsolat révén küldi el az utasításokat és kezdi azokat futtatni vagy állítja be a várakozó sorba. A felhasználói jogosultságokat szigorúan ellenőrzött körülmények között a NIFFI adja. Az, hogy a Debreceni Egyetemen van a szuperszámítógép, egyfajta privilegizált jogokat jelent: jóval több futási időt és tárkapacitást kapunk, mint a társegyetemek. Ráadásul az az országos tapasztalat, hogy azok a kutatók használják leginkább, ahol helyben van a gép, mert sokkal inkább sajátjuknak érzik azt. Az a tény, hogy az NIIFI választása a gép telepítését illetően Debrecenre esett, annak a bizalomnak a jele, melyet hosszú évek szakmai együttműködése alapozott meg, melyben elsősorban Gál Zoltán munkáját kell kiemelni, aki a tervek szerint a készülő központ vezetője is lesz.
– Tízszer gyorsabb a gép, mint elődje: ez most korszerűnek számít vagy máris vannak esetleg tervek a fejlesztésére?
– Ez a gép a 2014. negyedik negyedévi értékelés szerint 308-ik volt a top500-as világranglistán. Erre a listára tíz éve nem került fel magyar gép. Az első tíz helyen a mienknél százszor nagyobb gépek vannak, az első és a tízedik helyezett között is van egy tízes faktor szintugrás. A legnagyobb gépek egyébként Kínában üzemelnek. A debreceni eszközpark három-négy évre kiszolgálja a helyi és országos szükségleteket, ami a korábbi géphez képest sebességben, és tároló kapacitásban is nagy előrelépés. Az valószínű, hogy utána tovább kell fejlesztenünk a gépet, amit a kezdetektől fogva terveztünk is: az új épület géptermét több mint kétszer akkorára építettük, mint amekkora helyet a mostani berendezés elfoglal, így a következő időszak beruházásait is ide lehet majd telepíteni. A beruházás következtében Debrecen a magyar szuperszámítástechnika központjává vált, a következő évek fejlesztései miatt a vezető szerep pedig még inkább erősödni fog.
– Meg lehet becsülni, mennyit ér ez a gép?
– A gép mintegy másfél milliárd forint értéket képvisel. Az épület szerkezetkész átadásával a Debreceni Egyetem kb. 70 millió forint plusz költséggel járult hozzá a központhoz és az üzemeltetésében is részt vállalunk. A berendezés olyan potenciált képvisel, amely képessé teszi az egyetemet arra, hogy nagy kutatási pályázatokat nyerjen el, a beruházás tehát megtérül. A gép számottevően hozzájárul a Debreceni Egyetem kiválóságának növeléséhez.
– Tudják-e már használni a kollégák?
– Az elmúlt két évben egy pályázatnak köszönhetően különböző szakterületek kutatóit ismertettük meg a szuperszámítógép használatával, körülbelül hatvanan kezdték el aktívan igénybe venni a rendszer szolgáltatásait a szakmai ismertető előadásoknak köszönhetően. Pár hónap munka után már tucatnyi tudományos cikk készült el, olyan kutatási eredményekkel, amelyek nem jöhettek volna létre a szuperszámítógép nélkül. A szuperszámítógépet gyakran használják bonyolult kísérletek modellezésére, szimulációra. Nélkülözhetetlen nagy adathalmazok kiértékeléséhez, mint például meteorológiai előrejelzéseknél. A CERN gyorsítójában mért adatokat is itt dolgozzák fel kollégáink. A matematika és informatika mellett jelentős felhasználása van az orvostudományban, de a humán tudományok képviselői is hasznosítják.
unideb.hu
