Felére csökkent az elmúlt húsz évben az akut infarktusban elhunytak száma, ami elsősorban a katétertechnika fejlődésének köszönhető.
Nagyon sokat változott az elmúlt két évtizedben a kardiológia. Húsz évvel ezelőtt még nem álltak rendelkezésre olyan kezelési módok és technikai eszközök, amelyek ma már természetesek. Az akut infarktus kezelésében a leglátványosabb a fejlődés: az 1990-es években még évente 15 ezer beteg veszítette életét, hiszen nem voltak olyan katéteres laborok, ahol az elzáródott eret azonnal meg lehetett nyitni nagy mellkasi operáció nélkül. Ma már országszerte, 100-150 kilométeres körzetben mindenhol elérhető egy-egy ilyen speciális labor, így az akut infarktusban elhunytak száma felére csökkent – tájékoztatott Czuriga István kardiológus professzor a közelgő XX. Debreceni Kardiológiai Napok kapcsán.
A ritmuszavarok diagnosztikája és terápiája is javult, hiszen a jól felszerelt elektrofiziológiai laboratóriumokban ma már egyszerűen elvégezhetők a pacemaker-beültetések és az ablációs műtétek. A szívsebészetben nagy előrelépést jelentett a műbillentyű beültetése katéteren keresztül. Ennek főként az idős betegeknél van különös jelentősége, hiszen náluk kockázatos lehet egy mellkasműtét. A magas vérnyomás és koleszterinszint, valamint a szívelégtelenség kezelésére is számos új gyógyszert fejlesztettek – sorolta az elmúlt két évtized mérföldköveit a szakember.
Édes István és Czuriga István kardiológus professzorok 1996-ban négyszáz résztvevővel indították útjára a Debreceni Kardiológiai Napok továbbképző konferenciát. Idén közel ezren gyűlnek össze, hogy megismerjék az aktualitásokat, új szakmai irányelveket, illetve áttekintsék az elmúlt két évtized hazai és nemzetközi kardiológiai vonatkozásait. A konferenciának március 4-7. között a Kölcsey Központ ad helyet.
unideb.hu
