A transzhumanizmus olyan szellemi irányzat, amely az ember és a technológia egyre szorosabb kapcsolatát vizsgálja, valamint azt, hogy ez milyen előnyökkel és veszélyekkel járhat.
A Modemben rendezett eseményen szó esett arról, hogyan befolyásolja a technológiai fejlődés az emberek életét, és milyen következményei lehetnek az emberi képességek technológiai úton történő kiterjesztésének. A résztvevők megvitatták, hogy a modern technológiák segítségével meghaladhatók-e az ember biológiai és genetikai korlátai, és hogy ez milyen társadalmi és etikai kérdéseket vet fel. Különösen hangsúlyozták a technológiai egyenlőtlenség problémáját: míg a tehetősebbek számára elérhetővé válhatnak ezek az új lehetőségek, addig a kevésbé jómódúak kiszorulhatnak belőlük, ami tovább növelheti a társadalmi különbségeket.
A rendezvény egyik előadója, Horváth Márk filozófus rámutatott, hogy a transzhumanizmus nem csupán egy futurisztikus elképzelés, hanem a 21. század égető kérdéseivel is foglalkozik, például az ökológiai válság kihívásaival. A konferencián Pálfalusi Zsolt filozófus is felszólalt, aki kiemelte, hogy a technológiai fejlődés társadalmi igazságtalanságokat is eredményezhet, hiszen a hosszabb és egészségesebb élet lehetősége nem lesz mindenki számára egyformán elérhető.
A tanácskozás illeszkedik ahhoz a debreceni kezdeményezéshez, amely a technológiai és civilizációs változásokról szóló párbeszédet kívánja előmozdítani. A város alpolgármestere, Puskás István hangsúlyozta, hogy Debrecen gyors fejlődésen megy keresztül, és a modern technológiák térnyerése miatt különösen fontos, hogy időről időre szakértőkkel is megvitassák ezeket a kérdéseket.
A Human 2.0 – A transzhumanizmus esztétikája című konferencia az első magyar nyelvű tanácskozás volt ebben a témában, amelyet a Méliusz Könyvtár, a Modem, a Techno Lab Debrecen és a Könyvtár- és Információtudományi Társaság közösen szervezett.
