A fővárosi ivóvízben még az Európai Unió által 2013. december 25-én csökkentett,10 mikrogramm/literes határértéket sem éri el az ólomkoncentráció, a budapesti átlagérték mindössze 1,5 mikrogramm/liter – közölte a Fővárosi Vízművek pénteken az MTI-vel.
A közműszolgáltató tájékoztatása szerint már jóval a 2013-as hatályba lépést megelőzően megkezdte a felkészülést a korábbihoz képest ötödére csökkentett ólomhatárérték-változásra, és az eltelt húsz évben szisztematikus terv szerint cserélte le az ólomtartalmú vezetékeket. A 3,5 milliárd forintot meghaladó ráfordítással közel 30 ezer ólom bekötővezeték kiváltásának köszönhetően a közel 240 000 bekötővezeték között mára már csak kis arányban, mindössze 1,6 százalékban fordul elő ólomtartalmú.
Mint írták, az 1970-es évek előtt épült lakások, házak belső hálózata azonban részben vagy egészben mind a mai napig a pár évtizeddel ezelőtt még elfogadott ólomvezetékekből állhat. Mivel a belső hálózat az ingatlantulajdonos tulajdonában áll, annak karbantartása, ellenőrzése, szükséges javítása, átalakítása nem az ivóvíz-szolgáltatók felelősségi körébe tartozik. Felhívták ugyanakkor a figyelmet, hogy még az ólomtartalmú csövek esetében sem egyértelmű, hogy valóban megjelenik az ólom a csapvízben. Az ólom kioldódásának mértéke elsősorban a víz összetételétől függ. Minél lágyabb és minél savasabb az ivóvíz, annál erősebb a kioldódás, míg a kemény víz vízkőréteg kialakításával csökkenti az ólom kioldódását a csövekből – olvasható a közleményben.
A szolgáltató azoknak, akik házi vízszűrő berendezéssel akarják biztosítani az ólom eltávolítását, azt javasolta, hogy csak bevizsgált, hatósági tanúsítvánnyal ellátott, erre a célra valóban ajánlott készüléket vásároljanak, amelynek karbantartásáról, tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell.
