december 1-31. Fényfaktúrák, Kőstruktúrák – Bartalus Ildikó szobrászművész és Őry Annamária festőművész kiállítása
Megnyitó: december 1. 17 óra
A kiállítást megnyitja Láng Eszter képzőművész, közreműködik a Broadcasting Singers.
„Tárgyaimat az általam készített alapformák felületének egyedi megmunkálásával – például az anyag vastagságának, transzparenciájának dinamikus változtatásával – hozom létre. A szobrok felületei az állandó mozgás, örvénylés állapotának érzetét keltik. A felületek elkészítési módja improvizatív, nem tervezek meg minden részletet előre. Munka közben egyszer csak eljön a pillanat, amikor úgy érzem, kész, és abbahagyom a vele való foglalkozást. Ezt a pillanatot a tárgy kiégetésével konzerválom, kimerevítem, megszilárdítom, vagyis egy kőszerű, szilárd és megfogható anyaggá változtatom. A kész művet egy sötét térbe helyezve – a klasszikus szobrászattól eltérő módon – nem külső súrlófénnyel világítom meg, hanem egy állandó belső fényforrást használok.
A két elem – porcelán és fény – szintézisével létrehozott tárgyaim puhaság érzetét keltő, meleg fényformák, amelyek szinte gomolyognak, mozognak, holott mindegyik váza egy kemény, merev héj.
A légies fény és a kőszerű, de transzparens porcelán egyesítésével látszólag mindkét anyag tulajdonsága megváltozik: a fény mozgékonysága megkövül, a porcelán kőkeménysége ellágyul, az anyag statikussága a fény passzív (az anyagtól függő) és aktív (fényforrás intenzitásától függő) hatása révén dinamikussá válik. Az alkalmazott anyagokra – a fényre és a porcelánra – jellemző tulajdonságok teljes mértékben átlényegülnek. A két komponens szimbiotikus egymásra hatásából, kölcsönhatásából látszólag egy harmadik anyagi állapot születik, ami külön-külön nem jöhetett volna létre – ez az állapot a közös mozgás illúziója.” /Bartalus Ildikó/
„A Cseppkő sorozat (2017) egyfajta játékos belelépés a mikro- és makrokozmosz világába. Absztrakt struktúrák és organikus formák adják. Vízfestmények, ahogyan a cseppkő is a víz segítségével jön létre. 100 év alatt átlagosan 2 cm-t nő, és ha az ember egy barlangban járva meglát egy 65 m magas oszlopot, kiszámolhatja, hogy 325.000 év és egy emberélet milyen viszonyban van egymással. Egyfajta meditáció ez, a dimenziók és léptékek közötti összefüggésekről. Megfigyelhető az is, milyen hasonlóságot mutatnak például a világűrből nézve a folyótorkolatok és az ablaküvegre fagyott víz, vagy az idegsejtek szövedéke és a fák ágai. Ezek az összefüggések mind a világ egységét jelenítik meg, aminek az ember is része.” /Őry Annamária/
Sesztina Galéria
december 3. 14.00-18.00 Rejtő Jenő és az ereklyevadászok – A REJTŐzködő Irodalom című kiállítás finisszázsa
Rejtő Jenő debreceni kalandjai a végéhez közelednek. December 10-én az író végérvényesen bőröndbe pakolja személyes tárgyait és Piszkos Freddel, Fülig Jimmyvel, Csülökkel, valamint Vanek úrral együtt tovatűnik.
A kiállítás finisszázsán ereklyevadászatra hívjuk látogatóinkat. A kiállításban készült fényképek közül mindenki kiválaszthatja a szívének kedveset, és egyedi képkeretet készíthet hozzá. Ha a programra hoznak saját fényképet, montázs technikával magukat is a kiállítás fotójára varázsolhatják.
Debreceni Irodalom Háza
december 3. – január 8. Zsombori Erzsébet festőművész és Hella Mayer festőművész (Svédország) „Énhozzám is benézett a karácson” (Petőfi Sándor) című kiállítása
DAB Székház
december 5. – január 6. „…Te irányítod uram, sorsomat” – a Kós Károly Művészeti Szakgimnázium és Kollégium 11. A osztályának kiállítása a Reformáció 500. évfordulója alkalmából
Megnyitó: december 5-én, 16 órakor
A kiállítást megnyitja: Gacsályi Zsolt református lelkipásztor
Köszöntőt mond: Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ igazgatója
DMK Józsai Közösségi Háza, Kisgaléria
december 5. – január 7. A 15 kutyaportré című kiállítás
Megnyitó és Nagy Gábor és Nagy Ibolya könyvének bemutatója: december 5. 16 óra
Megnyitja: Kozma András, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola tanára
Közreműködnek: Sándor Tímea (angolkürt, Bűdi Hella (oboa) és a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola tanárai
Voke Egyetértés Művelődési Központ
december 5. – január 20. Egy másik világ – A Nagybányán alakult Maticska Jenő Alkotó- és Képzőművészeti Kör tagjainak kiállítása
Megnyitó: december 5. (kedd) 17.00
Megnyitja Kerékgyártó Kálmán költő, közreműködik Keresztúri Mária költő
MÉLIUSZ Újkerti Fiókkönyvtára
december 5. – március 31. A hit megtartó ereje – Az Erdélyi Fejedelemség és Debrecen
Kísérő kiállítások:
A Reformáció Kelet– Európában: Erdély
A Kelet-európai Német Kulturális Fórum vándorkiállítása
Égerházi László fafaragó művész alkotásai
Déri Múzeum, Zoltai Lajos Terem
december 6. – január 5. „Isten Kertjében” – Szőnyi Sándor Holló László-díjas festőművész jubileumi kiállítása
Megnyitó: december 6-án, 17 órakor
Köszöntőt mond: Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ igazgatója és dr. Krakomperger Zoltán, a debreceni Szent Anna Plébánia plébánosa
A kiállítás megnyitja: Vitéz Ferenc PhD, főiskolai docens, művészeti író
Közreműködik: Juhász Erika népdalénekes
Belvárosi Galéria
december 8-ig Here I stand – plakátkiállítás a Debreceni Német Kulturális Fórum és a Goethe Intézet támogatásával a reformáció 500. évfordulójának alkalmából
MÉLIUSZ Központi Könyvtára – I. emeleti kerengő
január 9. – február 4. Pasztellfestő kiállítás
Megnyitó: január 9. 16 óra
Voke Egyetértés Művelődési Központ
december 9. 9.00 Postagalamb kiállítás
DMK Józsai Közösségi Háza, Előtér
december 9-14. A Magyar Nemzeti Múzeum országjáró gömbsátra
Megnyitó: december 9-én 11 órakor
Megnyitja: Komolay Szabolcs, Debrecen Megyei Jogú Város alpolgármestere
Köszöntőt mond Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
A megnyitón közreműködnek: Szlotta Judit, a Kossuth Rádió bemondója; Garamvölgyi Anett, népdalénekes; † Cseh Tamás.
Az I. világháború megváltoztatta az addig ismert világot. A Nagy Háborúban, a tömegek háborújában ugyanis mindenki érintett volt: az emberek az otthonukat, az értékeiket és főként szeretteiket vesztették el. Ezért a Magyar Nemzeti Múzeum a háború centenáriumi éveiben, idén és jövőre ismét országjáró múzeum körútra indult, hogy az I. világháború korát bemutassa azoknak, akik egy-egy vidéki nagyvárosban vagy ahhoz közel élnek. Összesen 10: idén 6, jövőre pedig 4 helyszínen épül fel a kiállítás. A legtöbb településen csaknem egy hétig lesz látható a gömbsátor. A különleges látványvilágú, az érzelmekre is ható kiállítás akár tízezrekhez is eljuthat, akiknek nincs lehetősége a fővárosba utazni. Így ők is megismerhetik nagy-, déd- vagy ükszüleink életét a háborús időkben.
Többes számban: a kiállítás címe is utal arra, hogy a 20. században, a tömeggyártás, a tömegpusztítás és a tömegpropaganda századában ebből a háborúból már nemcsak a katonák, hanem az otthon, családfő nélkül maradt asszonyok, de még a gyerekek sem maradhattak ki. A háború miatt mindenkinek az élete megváltozott, nem csak a frontra indulóké. Ez már valóban a tömegek háborúja volt, rengeteg katona és civil véráldozatával. A nemzetek háborújában valamiképpen mindenki részt vett. Aki nem fegyverrel, az az otthonmaradottak áldozatos munkájával. A világpusztítás után egy új, modern világ épült, ami már semmiben nem hasonlított a korábbihoz.
A múzeumi világban már kitűnő példák születtek a távolabbi közönséghez közelebb vitt vagy a városi közösségi terekben felállított kiállításokra, de olyan még nemigen volt, hogy igazi múzeumi tér szülessen meg a város közepén, kiszakítva egy darabot a forgalmas köztérből. A 18 méter átmérőjű félgömb alakú sátorban a látogatók nem egy hagyományos kiállításba lépnek be, hanem amennyire lehet, itt át is érezhetik, milyen lehetett a fronton vagy a hátországban élni száz évvel ezelőtt. A vándorkiállításon ugyanis nem a szokásos, könnyen mozgatható vagy csupán digitális eszközökön, hanem a század elejének jellegzetes, stilizált tereiben, életnagyságú, interaktív installációk közt, érzelmileg is megérintve lehet megismerni a korszakot, amibe a közemberek kerültek a háború éveiben.
Míg a múzeumok hagyományos termeiben talán furcsán hatnának ezek a látványos megoldások, addig egy ilyen rendkívüli építményben különlegesebb elemekkel is lehet kísérletezni. A kiállítótérben ezért helyet kap a frontra induló katonák sorsát jelképező vonatkocsi, a hosszú, békés 19. századot és a szétzilálódó egyéni és közösségi sorsokat is megidéző, de idővel darabjaira hulló körhinta, a háborús propagandahivatalra utaló, óriás írógép és a családfenntartó nélkül maradt otthoniak megváltozott életét bemutató villamoskocsi is. Emellett ki lehet próbálni, milyen nehéz volt egy háborúban szolgáló katona menetfelszerelése, a több mint 700 kiállított eredeti tárgy között pedig megnézhetnek olyan különlegességeket is, mint Horthy Miklós sorhajókapitány levelét, illetve Mednyánszky László ismeretlen katonát ábrázoló portréját, valamint cenzúrázott újságoldalakat is bemutatunk.
Az országjáró kiállítás egyik célja, hogy sok iskoláscsoport is megismerje, milyen lehetett az I. világháború kora. Az emlékév kezdetén rengeteg rendezvény és program foglalkozott a témával, de fontos, hogy az utolsó években is emlékezzünk erre a pokoli eseményre, amely nem csak egy nagybirodalom, nem csak Magyarország, hanem a közemberek modern kori traumája és vesztesége volt: több, mint 660.000 magyarországi hősi halotté, 800.000 magyarországi hadifogolyé, 3.400.000 Magyarország területéről bevonult katonáé és 800.000 egyéb hadicélokra foglalkoztatott emberé – és az ő családjaiké. A Nagy Háború egyetlen magyar családot sem kímélt; a kiállítással ez a tudásanyag azokhoz is eljuthat, akik azóta tanultak róla a közoktatásban, ezért a helyi iskoláknak szakvezetést is szervezünk.
A sátor látogatása mindenkinek INGYENES, és minden városban a település egy-egy központi helyén lehet majd megtalálni.
A kiállítás tavaly, Székesfehérváron már bemutatkozott, akkor 5 nap alatt mintegy 35 ezren nézték meg – ezek külön-külön is a legnépszerűbb magyarországi múzeumok éves látogatószámának csaknem harmadával egyenlőek.
Baltazár Dezső tér
december 10-ig Ez is ember műve – Kiállítás a 100 éve született Fábri Zoltán filmrendező festményeiből, dokumentumaiból
A tárlatot filmvetítések, műhelybeszélgetések egészítik ki.
Kölcsey Központ
december 10-ig REJTŐzködő irodalom – Rejtő Jenő időszaki kiállítás
Nyomába eredünk a magyar ponyvairodalom legnagyobb mesterének. Kalandos rejtvények között kutatjuk a rejtői regényvilág szövevényét, szerzőjük alakját, a képregény-adaptációk 60–70-es évekbeli és felújított variánsait.
Debreceni Irodalom Háza
december 12. – január 12. Benedek Galéria: A Maticska Alkotó és Képzőművészeti Kör kiállítása
Megnyitja: Kerékgyártó Kálmán költő
Megnyitó: december 12. (kedd) 17.00
MÉLIUSZ Benedek Elek Fiókkönyvtára
december 19. – február 28. „De lelkem Isten megnyitá” – A köztünk élő Arany JánosA Déri Múzeum emlékkiállítása
„Tehetségem mindig előre tol, erényem hiánya mindig hátravet, s így lettem, mint munkáim nagyobb része, töredék.” (Arany János Gyulai Pálnak írt leveléből)
Megnyitó: 2017. december 19. 14 órakor
Minden szombaton 15.00 órától kurátori tárlatvezetés (kivétel: december 23.)
Kurátor: Kerekesné Bíró Éva
Látványtervező: Kiss Beatrix
Miért érdekel bennünket annyira a régi idők nagy embereinek szokása, hétköznapi élete, személyisége? Egyszerű közösségre vágyunk Velük?
Vajon tudjuk, hogy milyen döntések mentén alakult ezeknek az embereknek az élete? Messziről, századok távlatából egyszerűnek, vagy még inkább egyértelműnek tűnhet híres és nagy zsenik sorsa. Ha közelebb kerülünk Arany János élethelyzeteihez, kiderül, hogy korántsem volt természetes a zseni-sors. Küzdelem és kegyelem formálta minden pillanatát.
Vajon miért döntött Arany János kisdiákként a debreceni kollégium mellett? Egyszerűbb lett volna Szalontán maradni, elkorrepetálgathatott volna élete végéig. Vagy egyre súlyosbodó egészségi állapota miatt nem lett volna könnyebb hagyni az írást, az akadémiát, az irodalmat, és kezelésekre, fürdőkbe járni? Bizonyára sokkal könnyebb lett volna.
Könnyűt akarunk vagy értéket? Arany János az érték mellett döntött.
Fedezzük fel ezeket az élethelyzeteket a kiállításban, ismerjük meg Arany János személyes döntéseit, örömeit, fájdalmait.
A költőt ismerjük, de ismerjük-e az embert? Az Arany János emlékévhez kapcsolódó kiállítás arra igyekszik választ adni, hogy az alkotó milyen volt, mint családapa, barát, tanító, hivatalnok vagy akadémikus.
Kizárólag e kiállítás kedvéért ír Lackfi János költő új verseket, melyek nemcsak láthatók, de a költő előadásában január 23-án hallhatók is lesznek.
A kiállítás ingyenesen látható naponta 10-től 18 óráig – esti rendezvények esetén 19 óráig – a Kölcsey Központ nyitvatartási idejében.
A kiállítás Karácsonykor (december 24-26.) és Szilveszterkor (december 31, január 1.), valamint január 19-21., és január 24-27. napokon a Kölcsey Központ zártkörű rendezvényei miatt nem látogatható.
Kölcsey Központ, Bényi Árpád terem
december 15-ig Adventre hangolva – kiállítás az újkerti tárgyalkotó csoportok munkáiból
DMK Újkerti Közösségi Háza
december 15-ig Úton – A BSZC Nádudvari Népi Kézműves Szakiskola felnőtt nemezkészítő szakának hallgatói kiállítása
DMK Tímárház – Kézművesek Háza, Nagyterem
december 15-ig Árvai Anikó És Vetró Mihály nemezműves mesterek kiállítása
DMK Tímárház – Kézművesek Háza, Kisgaléria
december 31-ig Tervezett alkotás – A Debreceni Nemzetközi Művésztelep 2017 kiállítása
Mit jelent a dizájn gondolkodás, és mit jelenthet ma dizájnernek lenni? Mire jó az öndizájn, és vajon mi a szerepe? Hogyan kapcsolódik mindez a kortárs művészethez, s ha már kapcsolódik, miként lehet elkülöníteni egymástól, miközben mindkét terület alapja a kreatív gondolat és tevékenység?
A tavaly újraindult Debreceni Nemzetközi Művésztelep (DNM) ezúttal a dizájn mai szerepét, a művészetekkel való kapcsolatát helyezte középpontba. A MODEM kiállításán kiderül, hogy a meghívott művészek milyen egyéni, specifikus válaszokat találtak a felvetett kérdésekre.
A b24 Galériában tartott idei DNM július 17-től 28-ig szakmai fórumként működött, amely elsősorban a tervezett alkotás, a megkonstruálás és megfontolás kérdéskörével foglalkozott – többek között arra is keresve a választ, vajon kihirdethetjük-e mai ismereteink tükrében a dizájn totális győzelmét. A művésztelep előadásai, prezentációi, kerekasztal-beszélgetései is az egyéni alkotói reakciók megfogalmazását voltak hivatottak ösztönözni, a DNM utáni hónapok pedig lehetőséget adtak az ötletek kibontására, letisztázására, amelyek egy célirányosan a MODEM kiállítóterére tervezett tárlatban öltenek formát.
A 21. században a dizájn kétségkívül az egyik legexpanzívabb iparág: progresszív, optimista, problémaorientált. Akárcsak a kortárs művészet, a dizájn is aktívan foglalkozik az emberiség, többek között a társadalom és környezet kérdéseivel, ám sikeres stratégiája ellenére is úgy tűnik, rászorul az autonóm művészet vagy egyéb interdiszciplináris területek „ösztönző segítségére”, ezért is izgalmas, hogy a DNM tárlatán a legkülönfélébb szakmai hátterű „tervező alkotók” megközelítéseivel találkozhatunk.
Művészeti vezetők: Csontó Lajos, Süli-Zakar Szabolcs képzőművészek, Horányi Attila művészettörténész-esztéta
Kiállítók: ANTAL Balázs, BALLA Dóra, CSONTÓ Lajos, FAJCSÁK Dénes, LAKNER Antal, MAJOR Lajos, SÜLI-ZAKAR Szabolcs, SZABÓ Ádám, SZABÓ Károly, VÁCZI Lilla
Megnyitó: 2017. október 21. (szombat), 16 óra
Megnyitja: Horányi Attila esztéta, a MOME adjunktusa
Közreműködik: Gryllus Ábris képző- és médiaművész, zeneszerző
Köszöntőt mondanak: Csontó Lajos és Süli-Zakar Szabolcs, a DNM szakmai vezetői
MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ
január 2-ig „Csapókerti portrék, pillanatok” – fotókiállítás (válogatás a Debreceni Művelődési Központ gyűjteményéből)
DMK Csapókerti Közösségi Ház
január 6-ig „35 év csodái…” – A 35 éves Józsai Díszítőművészeti Szakkör kiállítása
DMK Józsai Közösségi Háza, Nagygaléria
január 14-ig Receptorok – Kozári Hilda multiszenzorális intervenciója az Antal–Lusztig-gyűjteményben
Bár a képzőművészeti munkák nagy részét elsősorban a szemünkkel érzékeljük, a műtárgyak élvezete és értelmezése összetett folyamat. A Finnországban élő Kozári Hilda hosszú évek óta vizsgálja munkáiban és kiállításaiban a különböző érzékszervek együttes szerepét. Az illatok és asszociációk tanulmányozásán kívül gondolkodását és művészetét leginkább a gyengén látó fiatalokkal létrehozott projektek befolyásolták. A kiállítás, Kozári Hilda művészetének szellemében, szeretné, ha a képek és szobrok a „kézzel fogható” megközelíthetőségen túl poetikus megoldásokkal tennék lehetővé az alkotások hozzáférhetőségét.
MODEM
február 25-ig Billentyűk – Blattner Géza kísérleti bábszínháza az avantgárd Párizsban
A Csokonai Színház, a Déri Múzeum, a MODEM és a Vojtina Bábszínház szakmai összefogása
eredményeként a 20. századi európai avantgárd bábszínház, valamint a hazai modern bábművészet megteremtőjének számító Blattner Géza munkásságát bemutató kiállítás nyílik a MODEM 2. emeletén.
A Debrecenben született Blattner 1925-ben Párizsba költözött, ahol megnyitotta az Arc-en-Ciel (Szivárvány) Színházat, amely rendkívül változatos, sokszínű társulatával, alkotó közösségével korát megelőző, kísérletező bábszínházzá vált. Baráti köréhez olyan neves művészek csatlakoztak, mint André Kertész vagy a Montparnasse nevezetes figurája, az orosz Marie Vassilieff festő, akinek étkezdéjébe járt az egész párizsi művészvilág Picassotól Soutine-ig. Blattner Géza magyarországi működése új korszak kezdetét jelezte a bábjátszás történetében. Ízlésével, szemléletével, a bábművészet lehetőségeinek szüntelen kutatásával alaposan megelőzte korát. Az 1937-es Párizsi Világkiállításon Blattner Szivárvány Színháza Az ember tragédiája című mű első francia nyelvű bemutatójával aranyérmet nyert. Munkatársaival megteremtette az első, minden ízében korszerű, az emberszínház utánzásával szakító, saját műfaji törvényeit érvényesítő, a sokfajta élettelen anyag ezernyi titkát feltáró, humorból, költészetből összegyúrt, huszadik századi francia avantgárd bábszínházat. Hatására kezdtek a hatvanas évektől Magyarországon vidéken is művészi bábszínházak alakulni. 2017-ben, halálának 50. évfordulóján Debrecen négy kulturális intézménye ennek a 20. század elején megszületett „modern életérzésnek”, társművészeti kapcsolódási felületeknek, kortárs narratíváknak szeretne teret adni egy rendkívüli összművészeti kiállítással.
Megnyitó: november 18. 16 óra
MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ
február 25-ig Mitológia újratöltve – Olga Tobreluts kiállítása
Olga Tobreluts a szentpétervári képzőművészet meghatározó szereplője, akinek a munkásságát nemzetközi figyelem kíséri. Festményekkel, videóművészeti és elektronikus grafikai munkáival rendszeresen szerepel kiállításokon, médiaművészeti fesztiválokon. Számos díjat nyert, több művészeti iskola meghatározó személyisége és az orosz képzőművészeti akadémia tiszteletbeli tagja. Egyetemi tanulmányait építész szakon kezdte, majd a berlini „ART + COM” ösztöndíjasaként számítógépes grafika és animáció tanszakon végzett. Indulása az 1990-es évek elején egybeesett a szocialista korszak utáni társadalmi átrendeződéssel. Csatlakozott a Timur Novikov által ekkor alapított „Új Akadémia” művészeinek köréhez, ahol az Új Technológiák tanszékének vezetője lett.
Alkotásaiban leginkább a klasszicizmus elméletének újraértelmezésével és a művészi szép keresésével foglalkozik. Megfogalmazza teóriáit az esztétika alapértékek napjainkra vonatkoztatható állapotáról, ugyanakkor művészet- és társadalomelméleti kérdéseket dolgoz fel a választott médium, a videó- és elektrografika módszereivel.
A MODEM kiállításán Tobreluts több önálló történettel jelentkezik, amelyekkel a realizmus és az absztrakció vizuális történetiségét méri össze irodalmi művek, történelmi személyek, mitológiai alakok és képzőművészeti példák segítségével. Sorozatain többek között szerepel a pietá és a feltámadás története; Kandinszkij művészetelméletének továbbgondolása a pont és a vonal viszonyrendszeréről; a Henrik Ibsen drámájából kiinduló világnézeti különbözőségek tárgyalása, valamint megjelennek a mitológiai cselekmények (Héraklész hőstettei, Ámor és Psyché) feldolgozásai.
MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ
február 25-ig A „fülemile füttye” – A Kemény Bábszínház fénykora
Kemény Henrik, a 20. század bábtörténetének egyik legnagyobb vásári bábjátékosa. Vitéz Lászlóval a kezén arra volt egész életében a legbüszkébb, hogy bábozni nagyapjától, Korngut Salamontól, és édesapjától, Korngut-Kemény Henriktől tanult, azaz apáról fiúra szállt a bábszínház, a nevettetés, az ördögök elcsupikálásának vágya. A háromgenerációs bábos család 120 évvel ezelőtt 1897-ben kapta meg a működési engedélyt. A Kemény Bábszínház, azaz a Bódé 1927-től 2011-ig állt a budapesti Népligetben.
Tárlatunk a Kemény család bábszínházának fénykorát idézi meg.
A kiállításhoz rendhagyó tárlatvezetés, valamint művészetpedagógiai foglalkozás kérhető.
Vojtina Bábszínház
február 28-ig Vallási motívumok a debreceni kerámiaművészetben – Terdik Angéla fazekas népi iparművész kiállítása
A reformáció jubileumi emlékévének utolsó kiállítás megnyitójára kerül sor november 29-én (szerdán) 17 órától a Debreceni Református Nagytemplomban. A Kölcsey-díjas Terdik Angéla, fazekas népi iparművész által készített alkotások a debreceni kerámiaművészet remekmunkái, melyek a művészeti ágban fellelhető vallási motívumokat is bemutatják.
A 2017-es évben számos kiállításnak adott már otthont a Nagytemplom Kálvin János Galériája, hiszen több művész és műgyűjtő is szerette volna bemutatni, hogy mivel tiszteleg a reformáció 500 éves jubileuma előtt.
Az emlékévet egy olyan különleges bemutató zárja, ahol a debreceni kerámiaművészetben fellelhető vallási motívumok és ábrák, alakok jelennek meg. Terdik Angéla 1970-ben született Szőnyben, majd a középiskolai tanulmányait Debrecenben végezte rajz-és művészettörténet szakon, mely évek alatt megismerkedett a fazekas mesterség fortélyaival, és 1996-ban pedig megszerezte a Népi Iparművész címet.
Alkotásai a debreceni kerámiahagyomány csodálatos motívumkincseinek újjáélesztésével születnek, ahol az eredeti stílusjegyek az egyéni ötletekkel találkoznak. A Nagytemplomban nyíló kiállításon olyan darabok is fellelhetőek lesznek, melyek az egyházi közegben találnak otthonra, mint például úrvacsorai kelyhek és tálcák.
Református Nagytemplom, Kálvin János Galéria
Vásárok
december 1. 16.00–17.00 Szatyor termelői udvar
DMK Csapókerti Közösségi Ház
december 2-23. Angyalliget
A Régi Városháza december 2-től nyitja meg kapuit, hétvégén 9-től 21 óráig, hétköznap 16-tól 20 óráig a Kézműves Alapítvány népművész mesterei, népi iparművészei kínálják portékáikat. Az Angyalliget Alapítvány jóvoltából autista fiatalok, megváltozott munkaképességűek keze munkáját dicsérő angyalok költöznek a Városháza belső udvarára.
Régi Városháza
december 5. 17.00 Szatyor termelői udvar
DMK Újkerti Közösségi Háza
december 7. 17.00–18.00 Szatyor termelői udvar
DMK Homokkerti Közösségi Háza
december 8. 16.00–17.00 Szatyor termelői udvar
DMK Csapókerti Közösségi Ház
december 12. 17.00 Szatyor termelői udvar
DMK Újkerti Közösségi Háza
december 14. 17.00–18.00 Szatyor termelői udvar
DMK Homokkerti Közösségi Háza
december 15. 16.00–17.00 Szatyor termelői udvar
DMK Csapókerti Közösségi Ház
december 16-17. Vasárnap Gyékény – karácsonyi kézműves vásár
Hajdú-Bihar megye kézművesei egyet akarnak, éltetni a kézműves hagyományt, átmenteni a mesterségek becsületét az unokák, majdani unokák számára. Ennek érdekében összefognak, s a Kölcsey Központ folyosójának „egy gyékényén” kínálják a karácsonyfa alá szánt kézműves termékeiket.
Kölcsey Központ
december 19. 17.00 Szatyor termelői udvar
DMK Újkerti Közösségi Háza
december 21. 17.00–18.00 Szatyor termelői udvar
DMK Homokkerti Közösségi Háza
december 22. 16.00–17.00 Szatyor termelői udvar
DMK Csapókerti Közösségi Ház
december 23-ig Adventi vásár
Piac utcai sétálóövezet – Kossuth tér
A rendezvényszervezők a programváltoztatás jogát fenntartják!
