Egy új Eurobarométer felmérés szerint az uniós polgárok többsége úgy véli, hogy az EU-nak további intézkedéseket kellene javasolnia a levegőminőséggel kapcsolatos problémák kezelésére

Európa

Egy új Eurobarométer felmérés eredményei azt mutatják, hogy az uniós polgárok több mint kétharmada szerint az Európai Uniónak további intézkedéseket kellene javasolnia a levegőminőség javítása érdekében. Az EU összes tagállamára kiterjedő felmérés keretében több mint 27 000 személyt kérdeztek meg. A válaszadók több mint fele gondolja úgy, hogy a háztartásoknak, a gépjárműgyártó és az energiatermelő vállalatoknak, a mezőgazdasági termelőknek, valamint a hatóságoknak többet kellene tenniük a levegő jó minőségének biztosítása érdekében.

Karmenu Vella, a környezetpolitikáért, a tengerügyekért és a halászati politikáért felelős biztos a következőket mondta: „Bizakodással tölt el, hogy az európaiak ilyen nagy számban támogatják a levegőminőség javítására irányuló intézkedéseket. A légszennyezés évente több mint 400 000 ember korai halálát okozza az EU-ban, és hatalmas terhet ró a társadalomra, többek között az egészségügyi ellátással, az elveszett munkanapokkal, valamint a terményekben és az épületekben okozott károkkal összefüggésben. A Bizottság szaktanácsokkal, a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdításával és iránymutatás nyújtásával segíti a tagállamokat és a vállalkozásokat, továbbá beruházási támogatást és finanszírozást biztosít, hogy ezzel hozzájáruljon levegőnk minőségének általános javításához. Ugyanakkor az uniós jogszabályok be nem tartása esetén jogi lépéseket teszünk a tagállamokkal szemben.”

A felmérés eredményei arra is rávilágítanak, hogy – különösen nemzeti szinten – javítani kell a levegőminőséggel kapcsolatos kommunikációt. A válaszadók többsége nem érzi magát kellőképpen tájékozottnak az országában tapasztalható levegőminőségi problémákat illetően. Egy 2017-es felméréshez képest a válaszadók nagyobb mértékben hajlanak arra a véleményre, hogy a levegő minősége romlott az elmúlt tíz évben – annak ellenére, hogy a bejelentett levegőminőségi adatok valójában jelentős javulást mutatnak az említett időszakban.

2018 májusában a Juncker-Bizottság elfogadta a „Védelmet nyújtó Európa: Tiszta levegőt mindenkinek!” című közleményt, amelyben meghatározta az európai levegőminőség javítása érdekében a nemzeti, a regionális és a helyi szereplők által meghozandó intézkedéseket. Ezenkívül jogi lépéseket is tett a polgárok légszennyezéssel szembeni védelme céljából: eljárást indított az Európai Unió Bírósága előtt azon tagállamokkal szemben, amelyek nem tartották be a levegőminőséggel kapcsolatos uniós jogszabályokat. A Bizottság továbbá igyekszik elmélyíteni a tagállamokkal folytatott együttműködést azáltal, hogy párbeszédet kezdeményez az illetékes hatóságokkal a tiszta levegő témájáról. A következő két napon, 2019. november 28-án és 29-én Pozsonyban kerül megrendezésre a „Tiszta levegőt Európának” fórum, amely alkalmat ad majd a döntéshozóknak és az érdekelteknek arra, hogy megosszák egymással ismereteiket, és hozzájáruljanak a levegő minőségével kapcsolatos európai, nemzeti és helyi szakpolitikák végrehajtásához.

Az európaiak levegőminőséggel kapcsolatos nézeteiről szóló új Eurobarométer tematikus felmérés főbb eredményei a következők:

A válaszadók többsége további intézkedések előterjesztését várja az EU-tól

A válaszadók több mint kétharmada (71%) úgy véli, hogy az EU-nak további intézkedéseket kellene javasolnia a levegőminőséggel kapcsolatban Európában tapasztalható problémák kezelésére, és 38%-uk szeretne lehetőséget kapni az ilyen intézkedések véleményezésére.

Az e nézetet képviselő válaszadók minden tagállamban többségben vannak.

A válaszadók többsége szerint a levegőminőséggel kapcsolatos problémákat először nemzetközi szinten kell kezelni

Tíz válaszadóból több mint hét (72%) gondolja úgy, hogy a légszennyezéssel nemzetközi szinten kell foglalkozni. A felmérésben részt vevők fele nyilatkozott úgy, hogy e problémát európai szinten kell kezelni, míg ugyanekkora hányaduk véli úgy, hogy a megoldást nemzeti szinten kell megtalálni.

A válaszadók legnagyobb hányada (44%) szerint a levegőminőséggel kapcsolatos problémák megoldásának leghatékonyabb módját az ipari és energiatermelési tevékenységekből eredő szennyezés szigorúbb ellenőrzése jelentené. 25 tagállamban ezt az intézkedést említették a leggyakrabban a válaszadók.

A válaszadók véleménye szerint a különböző szereplőknek, köztük a háztartásoknak többet kellene tenniük a levegőminőséggel kapcsolatos problémák kezelése érdekében

Minden országban 50%-on felüli azoknak az aránya, akik szerint sem a háztartások, sem a gépjárműgyártó és az energiatermelő vállalatok, sem a mezőgazdasági termelők, sem pedig a hatóságok nem tesznek meg minden tőlük telhetőt a levegő jó minőségének biztosítása érdekében.

Ugyanakkor 2017-hez képest az európaiak napjainkban több erőfeszítést tesznek a káros kibocsátások csökkentésére

Tíz válaszadóból hét számolt be arról, hogy legalább egy olyan lépést tett, amelynek köszönhetően kevesebb káros anyagot bocsátott ki a levegőbe. Ez nyolc százalékpontos növekedést jelent a 2017. évi felmérés keretében adott válaszokhoz képest.

A válaszadók leggyakrabban régebbi, energiaintenzív berendezést cseréltek le új, energiahatékonyabb berendezésre (41%).

A levegőminőséggel kapcsolatos problémákra vonatkozó tájékoztatás meglehetősen hiányos

A válaszadók többsége (54%) nem érzi magát kellőképpen tájékozottnak az országában tapasztalható levegőminőségi problémákat illetően.

A felmérést kitöltők többsége úgy véli, hogy a levegő minősége romlott az elmúlt tíz évben, és ez a negatív megítélés 2017 óta erősödött

Azok aránya, akik szerint a levegőminőség romlott az elmúlt tíz évben (58%), jelentősen meghaladja azokét, akik szerint a levegőminőség nem változott (28%) vagy javult (10%).

2017 óta 11 százalékponttal nőtt azon válaszadók aránya, akik szerint romlott a levegő minősége.

Az uniós levegőminőségi előírások továbbra sem közismertek

A válaszadóknak csak megközelítőleg egyharmada (31%) hallott az uniós levegőminőségi előírásokról. Azok többsége (63%), akik már hallottak az előírásokról, úgy véli, hogy azokat meg kell erősíteni.

A legtöbb válaszadó súlyosnak tartja a felmérésben említett, levegőminőséggel kapcsolatos problémákat

A felmérésben részt vevők több mint 50%-a gondolja úgy, hogy a légzőszervi betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint az asztma és az allergia rendkívül súlyos problémát jelentenek országukban.

Háttér-információk

A felmérésre 2019. szeptember 11. és 29. között került sor a 28 uniós tagállamban. Összesen 27 565 – különböző társadalmi és demográfiai csoportokból kiválasztott – válaszadót kérdeztek meg személyes beszélgetés keretében, a válaszadók anyanyelvén.

Ez az Eurobarométer tematikus felmérés az ugyanebben a témában 2012 szeptemberében készített Eurobarométer gyorsfelmérés folytatása. Számos, az Eurobarométer gyorsfelmérésben szereplő kérdést újból feltettek ebben az Eurobarométer tematikus felmérésben. A 2012. évi Eurobarométer gyorsfelmérés egyes kérdései a 2017 októberében az európaiak környezethez való viszonyulásának témájában végzett Eurobarométer tematikus felmérésbe is bekerültek.

E felmérés célja az volt, hogy feltárja a válaszadók nézeteit a következőkkel kapcsolatban: a levegő minőségét érintő problémákkal kapcsolatos tájékozottság vélt szintje; a levegő minőségében az elmúlt tíz évben észlelt változások; a különböző szereplők által a levegő jó minőségének biztosításában játszott szerep; a levegőminőséggel kapcsolatos problémák kezelésének legeredményesebb módjai; a levegőminőséggel kapcsolatos problémák kezelése tekintetében előnyben részesített intézkedési szint; az uniós levegőminőségi előírások ismerete és azok megítélése; valamint a szóban forgó problémák megoldására irányuló további uniós intézkedések támogatottsága.

Az Eurobarométer felmérés eredményei közvetlenül a 2019. november 28–29-én Pozsonyban megrendezésre kerülő „Tiszta levegőt Európának” fórum megnyitása előtt válnak elérhetővé. A fórum négy területre fog összpontosítani: egészség és levegőminőség; energia és levegőminőség; mezőgazdaság és levegőminőség; valamint a levegő tisztaságát szolgáló finanszírozási mechanizmusok.

Több mint 30, kormányzati, iparági és nem kormányzati szervezeteket képviselő felszólaló fogja megosztani nézeteit a levegőminőség javításáról, valamint az eredményes európai, nemzeti és helyi levegőminőségi szakpolitikák, projektek és programok kidolgozásáról és végrehajtásáról.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.