A kormányhivatalok szakmai önállóságának megerősítését és a hatósági döntések politikai befolyásolásának visszaszorítását célozza az a törvénytervezet, amelyet társadalmi egyeztetésre bocsátottak. Kiss László, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés képviselője Facebook-bejegyzésében üdvözölte a javaslatot, és megjegyezte, Hajdú-Biharban az elmúlt hónapokban több olyan esetet is tapasztalt, amelyben megpróbálták befolyásolni a hatósági eljárásokat.
A tervezett változtatások lényege, hogy a kormányhivatalok jelenlegi integrált szervezeti és gazdálkodási keretei megmaradnának, az ágazati szakigazgatási szervek szakmai önállósága azonban erősödne. A javaslat szerint az egyedi hatósági ügyekben a kormánymegbízottak nem rendelkeznének utasításadási joggal, miközben az illetékes szakminisztériumok szakmai irányítási és ellenőrzési szerepe növekedne.
Kiss László bejegyzésében arról ír, hogy Hajdú-Biharban személyesen is találkozott olyan helyzetekkel, amelyek kérdéseket vetettek fel a hatósági döntéshozatal függetlenségével kapcsolatban. Állítása szerint az új kormány május 12-i megalakulását követően is történtek olyan esetek, amikor egyes szereplők megpróbáltak beavatkozni a hatósági folyamatokba, sőt konkrét döntések tartalmát is befolyásolni akarták.
A képviselő azt írta, több alkalommal a szakmai irányítás határozott fellépésére volt szükség ahhoz, hogy érvényesüljenek a jogszerűség követelményei. Külön megköszönte Gyurkó Szilvia és Kereki Judit államtitkárok közreműködését, akik szerinte gyorsan és határozottan léptek fel a kifogásolt eljárásokkal szemben. A konkrét ügyek részleteiről az érintettek személyes és érzékeny adatainak védelmére hivatkozva nem közölt további információkat.
Kiss László a kormányhivatali vezetők politikai pártatlanságának kérdését is felvetette. Példaként említette, hogy állítása szerint a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának vezetője, dr. Bálint Bálint László egy nagy létszámú háziorvosi Facebook-csoportban nyilvánosan bírálta a kormány személyi döntéseit és az új kormányzati szereplőket, valamint bocsánatkérésre szólította fel dr. Porpáczy Krisztina alapellátásért felelős egészségügyi államtitkárt.
A képviselő szerint ez azért is aggályos, mert a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályozás korlátozza a párt nevében vagy érdekében vállalt közszereplést. A 2011. évi CXCIX. törvényre hivatkozva azt írta, hogy a köztisztviselőknek tartózkodniuk kell az olyan magatartástól, amely veszélyeztetheti pártatlan, befolyástól mentes tevékenységüket.
Egy korábbi esetet is felidézett: Györgyi Zoltán, a Hajdúszoboszlói Járási Hivatal vezetője szerinte aktívan részt vett a helyi önkormányzati választási kampányban azzal, hogy közösségi oldalán rendszeresen bírálta Holoda Attila akkori polgármesterjelöltet, miközben a Fidesz által támogatott jelölt mellett korteskedett.
Kiss László úgy véli, a kormányhivatalok átalakítása hozzájárulhat ahhoz, hogy a hatósági döntéseket ne helyi politikai vagy személyes érdekek befolyásolják. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a tervezett reform önmagában nem old meg minden problémát: megfelelő végrehajtási szabályokra, következetes szakmai felügyeletre és vezetői felelősségvállalásra is szükség van.
Az új szervezeti modell 2027. január 1-jén léphet életbe. A törvénytervezet azonban egyelőre nem elfogadott jogszabály, jelenleg társadalmi egyeztetésen van. Az észrevételeket 2026. november 21-ig lehet elküldeni a kh_koordinacio@vtm.gov.hu e-mail-címre.
Kiss László arra biztatja a közigazgatásban dolgozó szakembereket és az érdeklődőket, hogy véleményezzék a tervezetet.