A jogállam helyreállításáról, a korrupcióellenes intézkedések eddigi eredményeiről és a következő évek feladatairól rendeztek konferenciát Budapesten, a Néprajzi Múzeumban. Az Integritás Hatóság és az OECD kétnapos rendezvényén Biró Ferenc Pál, a hatóság elnöke egy átmeneti, hat hónapra szóló intézményközi koordinációs fórum létrehozását kezdeményezte. A felszólalók egyetértettek abban, hogy a jogszabályi változtatások önmagukban nem elegendők: a korrupcióellenes intézkedések tényleges végrehajtására, az intézmények függetlenségére és a társadalmi bizalom helyreállítására is szükség van.
Biró Ferenc Pál a konferencia megnyitóján arról beszélt, hogy Magyarország harmadszor próbálkozik azzal, amit a közbeszédben elszámoltatásnak neveznek. Szerinte a rendszerváltás utáni és a 2010 utáni kísérlet is kézzelfogható eredmények nélkül zárult, ami tovább mélyítette azt a társadalmi tapasztalatot, hogy a nagy ügyeknek nincsen következményük.
Az Integritás Hatóság elnöke az intézmények közötti együttműködés hiányát nevezte az egyik legnagyobb problémának. Mint mondta, Magyarországon korábban is működött Számvevőszék, Közbeszerzési Hatóság, adóhatóság, rendőrség és ügyészség, 2022 óta pedig az Integritás Hatóság is részt vesz a korrupció elleni küzdelemben. A gond szerinte az, hogy a különböző szervezetek feladatai és hatáskörei között olyan rések maradhatnak, amelyeken elcsúszhatnak az ügyek.
Ezért egy átmeneti, hat hónapos intézményközi koordinációs fórum felállítását javasolta. Ennek feladata az lenne, hogy a vagyonvisszaszerzésben, a nyomozásban, a vádemelésben, a közpénzügyi ellenőrzésben és a korrupció megelőzésében érintett szervezetek közösen feltérképezzék az együttműködés hiányosságait és az esetleges párhuzamosságokat.
Biró Ferenc Pál a társadalmi bizalom jelentőségét is hangsúlyozta. Az Integritás Hatóság kutatására hivatkozva azt mondta, a lakosság mintegy háromnegyede úgy látja, hogy az állami intézmények nem képesek megvédeni a korrupció káros hatásaitól. Mindössze az emberek harmada tenne bejelentést, ha korrupcióval találkozna, a fiatalok háromnegyede pedig úgy gondolja, hogy kenőpénzzel és kapcsolatokkal lehet a legegyszerűbben boldogulni.
A hatóság elnöke szerint a független sajtó, a civil szervezetek és a kutatók munkája nem akadálya, hanem fontos feltétele a korrupció elleni fellépésnek. Azt is kiemelte, hogy a bejelentőket megfelelő védelemben kell részesíteni.
A kormány szerint fontos lépések történtek
Az Igazságügyi Minisztérium képviseletében felszólaló államtitkár a kormány eddigi intézkedéseit ismertette. Beszédében a jogállam helyreállítását, az állami intézményekbe vetett bizalom visszaépítését és a korrupcióval szembeni zéró toleranciát nevezte meg a legfontosabb célok között.
Az elmúlt öt-hat hónap eredményei között említette az Alaptörvény 16. és 17. módosítását, a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonszerzési Hivatal létrehozását, valamint az Integritás Hatóság működésének kiegészítő szabályozását. Beszélt az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról és az Európai Büntetőbíróságból való kilépés visszavonásáról is.
Az államtitkár szerint a korrupcióellenes intézkedések kialakításakor a kormánynak figyelembe kell vennie az újságírók, a civil szervezetek és a nemzetközi intézmények javaslatait is.
A civil szervezetek további változásokat sürgetnek
A konferencia első kerekasztal-beszélgetésén Kasnyik Márton, a Bloomberg újságírója Martin József Péterrel, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatójával, Léderer Sándorral, a K-Monitor vezetőjével, valamint az OECD képviselőjével beszélgetett a magyarországi korrupcióellenes reformokról.
Martin József Péter elismerte, hogy az új kormány rövid idő alatt több fontos intézkedést is meghozott. Ezek között említette az uniós feltételek teljesítését, a vagyonnyilatkozati rendszer megerősítését, a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozását, valamint az Európai Ügyészséghez való csatlakozást.
Ugyanakkor szerinte további előrelépésre van szükség az összeférhetetlenség szabályozásában és a korrupciót bejelentők védelmében. Hangsúlyozta azt is, hogy a korábbi rendszer lebontása nem jelentheti azt, hogy az egyik politikai oldal embereit egyszerűen a másik oldal emberei váltják fel az állami intézményekben. A cél a szakmailag felkészült, pártatlan és független intézményrendszer kialakítása kell legyen.
A Transparency International vezetője a korábbi kormányzati időszakból három letartóztatott volt minisztert is példaként említett, köztük a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökét. Szerinte a felelősségre vonás fontos, de a korrupció megelőzésére és a jövőbeni visszaéléseket megakadályozó intézményi garanciákra is kiemelt figyelmet kell fordítani.
Léderer Sándor és az OECD képviselője szintén arra figyelmeztetett, hogy nem elegendő a korábbi vezetők lecserélése. A közérdekű döntéshozatalt átláthatóbbá kell tenni, biztosítani kell a civil társadalom részvételét, és független ellenőrző intézményekre van szükség. Külön kitértek a lobbitevékenység szabályozásának hiányosságaira is.
A résztvevők szerint a korábbi évek egyik legfontosabb tanulsága, hogy a jogszabályok elfogadása és azok tényleges alkalmazása két külön dolog. Martin József Péter úgy fogalmazott: a korábbi kormányok több korrupcióellenes stratégiát is kidolgoztak, ám ezeknek csak nagyon kis részét hajtották végre érdemben.
