2026. november 3-án tartják a félidei választásokat az Egyesült Államokban, ahol a választópolgárok Donald Trump republikánus elnök második ciklusának közepén dönthetnek az ország politikai irányvonaláról.
A szavazás tétje a 120. amerikai kongresszus összetétele: a Képviselőház mind a 435 székéről, valamint a Szenátus 100 helyéből 35-ről döntnek. Ezzel párhuzamosan 39 államban és territóriumon tartanak kormányzóválasztást, emellett legfőbb ügyészi, illetve számos állami és helyi tisztséget is most töltenek be.
Gazdasági válság és a védővámok hatásai
A választási kampányt elsősorban a megélhetési válság és a hirtelen megugró infláció határozta meg, amely különösen az üzemanyag-, az egészségügyi és az élelmiszerárakat érintette érzékenyen. Az elnöki vezetés a szövetségi bevételeket az amerikai történelem legnagyobb adóemeléseivel kívánta növelni, amelyeket védővámok formájában vetettek ki.
A szavazók körében a megélhetési gondok mellett kiemelt témaként jelent meg a korrupció és az öncélú politizálás érzete, a demokratikus visszalépéstől való félelem, a vagyoni egyenlőtlenség, a tömeges megfigyelés, valamint a külpolitika. Az utóbbi terén a 2026-os iráni háború, a hagyományos szövetségesekkel való növekvő feszültség, az Oroszországgal való közeledési javaslatok, a kikényszerített terjeszkedő politika, valamint a Katolikus Egyházzal és XIV. Leó pápával való elmélyülő ellentét váltott ki éles vitákat.
Mesterséges intelligencia és nacionalista átnevezések
A Trump-adminisztráció szoros partnerségre lépett a Szilícium-völggyel, és határozottan ösztönözte a szuperintelligens mesterséges intelligencia (ASI) fejlesztését. Ezzel szemben jelentős társadalmi ellenállás alakult ki az általános mesterséges intelligencia (AGI) miatti jövőbeni munkahelyvesztések, az adatközpontok építése, azok környezeti hatásai, valamint az ASI által jelentett egzisztenciális kockázatok miatt.
Ugyancsak komoly visszhangot váltott ki a földrajzi nevek átnevezése Trump nacionalista ideológiájának megfelelően: az Ontario-tavat „Amerika-tóra” (Lake America), a Mexikói-öblöt pedig „Amerika-öbölre” (Gulf of America) keresztelték át. A Demokrata Párt képviselői ezeket a lépéseket puszta figyelemelterelésként értékelték.
Jogkörök, átrajzolt körzetek és kampánypénzek
A kormányzópárti vereségeket hozó történelmi trendek ellensúlyozására Trump arra szólította fel a republikánus vezetésű államokat, hogy még a ciklus közepén rajzolják át a választókörzeteket, ami válaszként hasonló lépésekre késztette a demokratákat is. A jogi környezetet tovább formálta, hogy 2026 áprilisában a Legfelsőbb Bíróság a Louisiana v. Callais ügyben alkotmányellenesnek mondta ki az 1965-ös szavazati jogról szóló törvény (Voting Rights Act) egyes részeit.
A kampányfinanszírozási gyakorlat is vihart kavart: a Trump-adminisztráció kezdetben dollármilliókat használt fel az adófizetők pénzéből a republikánus kampányreklámok finanszírozására, mielőtt az elnök átváltott volna a saját super PAC-jének (politikai akcióbizottságának) forrásaira.
