November 4-én a Tisza-kormány megnyitja az évtizedek óta szunnyadó ügynökaktákat. A Nyitott akták új online felületén november 4-én az ÁBTL dokumentumaiból a 6-os kartonok, a B-naplók és a mágnesszalagok hozzáférhetővé és kereshetővé válnak.
Szakértők: a társadalom érettségére lesz szükség az ügynökaktákból nyilvánosságra kerülő információk feldolgozásához
A társadalomnak feladata van az ügynökakták nyilvánosságra kerülésével, kérdés, hogy meglesz-e az ehhez szükséges érettség – erről beszélt Szekér Nóra történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) kutatási osztályvezetője és Orvos-Tóth Noémi pszichológus, traumakutató az Ügynökakták, a hallgatás ára című háromrészes beszélgetéssorozat első epizódjában a Duna TV-n kedd este.
Szekér Nóra azt mondta, hogy az 1990 előtti állambiztonság erősen csonka nyilvántartásában fennmaradt sok tízezer egykori ügynök nevét az ÁBTL válogatás nélkül hozza nyilvánosságra szerdán.
Orvos-Tóth Noémi szerint a társadalomnak feladata van az új információkkal. A befogadó dolga, hogy ne azonnal ítélkezzen, “lassítson”. Önmérséklettel vizsgálja az információkat és a körülményeket. Ugyanakkor fel kell készülni arra is, hogy az aktákon keresztül szembesülhetünk az “emberi gyarlósággal”.
Kérdés, hogy mindehhez kellő érettséggel tud-e viszonyulni a társadalom.
Lesznek olyan családok, amelyeknek át kell írniuk narratívájukat, előfordulhat identitáskrízis. A szülőkbe, nagyszülőkbe vetett hitet rombolhatják le a most lelepleződő családi titkok – tette hozzá a pszichológus.
Szekér Nóra is azt hangsúlyozta, hogy dolga lesz a társadalomnak a napvilágra kerülő információkkal: meg kell érteni az iratokat, aztán párbeszéd szükséges majd egymással.
A történész arra figyelmeztetett, hogy egy diktatúra állambiztonsága “furmányos intézmény”.
Amikor például azt olvassuk egy dokumentumban, hogy az ügynököt hazafias alapon szervezték be, egyáltalán nem biztos, hogy ez az igazság.
A diktatúra állambiztonsága a beszervezni kívánt személyt gyakran zsarolta, például gyermeke jövőjével, azzal, hogy gyermeke nem kapja meg a szükséges gyógyszert, vagy hogy nem tanulhat tovább. Ugyanakkor olyan ügynök is volt, aki helyzetével visszaélve akart bosszút állni valamiért a megfigyelt emberen. A diktatúrában az egyének megtörése vezetett a társadalom megtöréséhez – mondta Szekér Nóra.
Orvos-Tóth Noémi hozzáfűzte:
a diktatúra kifejezetten kereste az egyének érzelmi zsarolásának lehetőségét, a fájdalompontjaikat.
Szekér Nóra azt mondta, sokan nem tudtak együtt élni azzal a teherrel, hogy erkölcstelen cselekedetekre kényszerítette őket az állambiztonság, és alkoholhoz fordultak, elmenekültek a hazájukból, vagy véget vetettek életüknek.
A műsorban elhangzott, hogy a két szakember tagja annak a bizottságnak, amelynek feladata segíteni az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának társadalmi, lelki feldolgozását. A testületet a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kérte fel.
Az ügynökaktákat a nyitottaktak.hu oldalon lehet böngészni.
