A jövő év első negyedében közzéteheti első pályázatait a hazai média támogatására hivatott sajtóalap – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának elnöke egy csütörtöki budapesti rendezvényen.
Polyák Gábor azt mondta, a médiatanács első megbeszéléseinek is az egyik legfontosabb témája a sajtóalap.
Hozzátette, “nagyon valószínű”, hogy idén is lesz egy kiírás, amit lehet, hogy nem ezen a néven hirdetnek majd meg.
Hangsúlyozta, mostanra teljesen magukra maradtak azok a kis szerkesztőségek, amelyeknek fontos szerepük van a helyi nyilvánosság életben tartásában.
Polyák Gábor arról beszélt:
a pályáztatás kezdete előtt ki kell alakítani a sajtóalap szervezetét. Megjegyezte, egy demokratikus államnak dolga a nemzeti újságírás és a tartalomkészítés támogatása, különösen azért, mert a piaci környezet és a digitális ökoszisztéma nem segíti az ilyen kis nyelvi közösségek fennmaradását.
A médiatanács elnöke a csütörtökön újraindult Népszabadság “újraszületésnapjaként” beharangozott rendezvényen megjegyezte: az állami támogatás hatékonyságához átlátható, elszámoltatható módon, a politikai oldalak közti különbségtétel nélkül működő rendszerre van szükség.
Kerényi György, a Kossuth rádió csatornaigazgatója a közszolgálat megromlott hitelességének helyreállítását említette fontos feladatként.
Példaként hozta fel, hogy az e téren gyakran példaként említett BBC közönségaránya is krízisek idején ugrik meg, mivel a brit közmédium etalonnak számít közönsége körében.
Kiemelte: mindig is a közszolgálati média feladata marad a piac számára közönséget nem jelentő rétegek kiszolgálása éppúgy, mint a magyar kultúra “szponzorációja”, brit mintára oktatótartalmak és -alkalmazás kifejlesztése, akárcsak az, hogy a közösség legfontosabb ügyeinek megbeszélési fóruma legyen.
A napra pontosan tíz éve bezárt napilap emlékét felidézve Tóth Ákos, a most újraindult Népszabadság főszerkesztője arról beszélt: az egykori szerkesztőség felvette a küzdelmet az egyre erősebb Fidesz-nyomás ellen, amely mindinkább kiszorította belőlük a szuszt, “pénzügyi szigornak álcázva a szerkesztői munkát érintő megszorításokat”.
“A NER kiszervezte alólunk a Népszabadságot” – jelentette ki, azt hangsúlyozva, az egykori kollégák “elsöprő többsége egyenes gerinccel került ki az elmúlt 16 évből”, köszönhetően a szerkesztőségben elsajátított normarendszernek.
Heinrich Pecina osztrák üzletember 2014-ben felvásárolta a Ringier és az Axel Springer magyarországi érdekeltségeinek egy részét, köztük a Népszabadságot, és létrehozta a Mediaworks Hungary Zrt.-t.
Az újságírók 2016. október 8-án éppen a szerkesztőség költözésére készültek, amikor a laptulajdonos Mediaworks Hungary Zrt. váratlanul felfüggesztette a lap kiadását és az online felületet is lekapcsolta.
A Mediaworks céget még abban a hónapban felvásárolta a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opimus Press. Mészáros Lőrinc akkor azt állította: semmi köze a lap megvásárlásához. Pecina néhány hónapon belül megszüntette magyarországi médiaérdekeltségét.
Az üzletember ellen Ausztriában több eljárás indult, és egy bankbotránnyal összefüggésben hűtlen kezelés és csalás miatt jogerősen felfüggesztett börtönre és pénzbüntetésre ítélték.
A Népszabadság online változata csütörtök kora délután vált elérhetővé az interneten, a nyomtatott kiadás Tóth Ákos főszerkesztő közlése szerint jövő csütörtökön kerülhet az olvasók kezébe.
